2022. március 28., hétfő

DÉLELŐTT | 
Meghívás kereszthordozásra

Igehely: Lk 14:25-35; Kulcsige: Lk 14:27 „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom.”

Első hallásra nagyon furcsának, sőt érthetetlennek tűnik Jézus gondolata a tanítványságról; de ez azért van, mert a mi gondolataink ritkán egyeznek az Ő gondolataival. Ráhangolódva Jézus Krisztus tanítására, megérthetjük, hogy Őt követni csak úgy lehet, ha Ő van az első helyen életünkben.

Hordozni a keresztet azt jelenti: élni Jézusnak, és meghalni minden másnak. Őt szeretni mindennél és mindenkinél jobban. Akkor tudjuk igazán szeretni apánkat, anyánkat, feleségünket, gyermekeinket, testvéreinket (26. v.), ha Krisztus van életünk középpontjában, mert így az Ő szeretete árad rajtunk keresztül.

Az Ige felhívja figyelmünket, hogy nem elég csak igent mondani a meghívására, követni kell az Urat. A jelenlét még nem követés. A követés önmegtagadás, kereszthordozás, együttélés Jézussal. Ő ma is ilyen követőket hív és keres. Döntési helyzetben Jézust választod akkor is, ha két érzelem, vágy és akarat feszül egymásnak; amikor másfelé mennél, mint amerre a keskeny út vezet, vagy kényelmesebb véleményt képviselnél, olcsóbb áron, mint amibe a Jézushoz való ragaszkodás kerülne. A kereszthordozásra való válasz után személyes döntés kell: felvenni és hordozni azt. Uram, add, hogy minden élethelyzetben igazi követőd lehessek!

Fűrészes-Szálasi Roland

DÉLUTÁN | 

A megtérés ideje

Igehely: Zsolt 95:1-11; Kulcsige: Zsolt 95:6 „Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!”

Izráel népét igencsak rossz emlékek fűzik Méribához és Masszához. Ez volt az a hely, ahol az Ígéret földje felé tartva elfogyott a vizük. Fellázadtak Mózes ellen, és panaszkodva követelőztek. A lázadásuk következtében arra kényszerültek, hogy 40 éven át a pusztában bolyongjanak. Isten ennyire komolyan veszi a bűnt, ami minden esetben lázadás ellene. A 95. zsoltár több száz évvel később egy újabb nemzedéket figyelmeztet, hogy ne ismételjék meg elődeik vétkeit, tanuljanak a hibájukból, ami miatt nem mehettek be a nyugalom helyére, a Kánaánba. Ebben a komoly figyelmeztetésben a kegyelem idejére mutat rá az ige: „Ma, ha meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket!”

A kegyelem ideje, a megtérés ideje a MA. Ezt az időpontot nem lehet lemondani, és új időpontot kérni. Az biztos, hogy a kegyelem ideje a halállal lezárul, de nem biztos, hogy a halálig tart. Erre vigyáznunk kell, mert a ma nem tér vissza, és a holnapot nem tudjuk biztosítani.

A figyelmeztetéssel párhuzamosan ott van a csodálatos ígéret is: ma meg lehet hallani az Ő szavát. Halld meg, mit mond neked, hogy a ma a te megtérésed ideje legyen!

Fűrészes-Szálasi Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
10 + 9 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.