Január 30 - Szombat
d.e. Jézus neve nem varázsige – Mt 7:21-23
Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt 7:21)
Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt 7:21)
Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. (Mt 7:24)
Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik. (Mt 7:28-29)
Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: Akarom. Tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától. (Mt 8:3)
A Hegyi-beszéd után Jézus lejött a hegyről, ahol nagy sokaság gyűlt köré. Ezek között volt egy leprás is, aki kérte, hogy gyógyítsa meg. Megérintve a beteget, elsősorban közösséget vállalt vele, másodsorban keze érintésével újjá teremtette annak testét.
De a százados ezt felelte: Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. (Mt 8:8)
Amikor beesteledett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szavával kiűzte a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított. (Mt 8:17)