Igehely: 1Thessz 1:5–10; Kulcsige: 1Thessz 1:5 „ Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is.”
Isten Lelke átformál. De ehhez kell a befogadó lelkület. Ez a gyülekezet befogadta a hírvivőket – Pált és Szilászt – és befogadta az általuk hirdetett evangéliumot. A lelki vezetőkre hallgató, Szentlélek által formálódó gyülekezet példává vált minden hívő számára.
Igehely: Ézs 40:9–11; Kulcsige: Ézs 40:11 „Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.”
Ézsaiás próféta könyvének 40. része a vigasztalás, a bátorítás fejezete. Nem csak kedves szavak, hanem a szabadítás ígérete. 39 fejezetnyi ítélet, rabság, halál után megjelenik a vigasztalás.
Igehely: 1Móz 3:14–19; Kulcsige: 1Móz 3:15 „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.”
Megjelent a bűn a teremtett világban. Nem elvont teológiai módon, hanem konkrétan: ravaszságban, hazugságban, csábításban, cselekedetekben. Elkezdődött az a ma is tartó konfliktus, mely a Sátán és Isten között, a Sátán gyermekei és Isten gyermekei között zajlik.
Igehely: Ef 1:1–14; Kulcsige: Ef 1:3 „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban.”
Az előttünk álló hét délelőtti témája: Isten üdvterve Krisztusban. Hatalmas terv, amelyben az én életem és a te életed is benne foglaltatik. Élet-halál kérdése ez valamennyiünk számára. Ha elfogadjuk, életet – örök életet jelent.
Igehely: 2Kor 13:11–13; Kulcsige: 2Kor 13:13 „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”
A Szentháromságról szóló tan egyik legkiemelkedőbb igéje a 13. vers. A Szentlélekkel kapcsolatban a közösséget emeli ki a koinonia – sokatmondó kifejezés segítségével. A Szentlélek közösségének kétféle fontos értelmezése is alkalmazható itt.
Igehely: Ef 4:30–32; Kulcsige: Ef 4:30 „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.”
A Szentlelket meg lehet szomorítani – ez is bizonyítja, hogy ő személy. Megszomoríthatjuk az életvitelünk által. Pál figyelmeztet a haraggal, veszekedéssel, pletykával, a káros, romboló beszéddel és általában a másokkal szemben tanúsított helytelen magatartással kapcsolatban.
Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”
Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?