Igehely: ApCsel 4:5–12; Kulcsige: ApCsel 4:8 „Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: Népünk vezetői, Izráel vénei!”
A jeruzsálemi templom Ékes-kapujában levő sánta meggyógyulása nagy port kavart, mert Péter megragadta az alkalmat, hogy az összefutott népnek beszéljen Jézus Krisztusról, aki által történt a gyógyulás. Azonban a vallási vezetőknek ez zavaró volt, ezért őrizetbe vették a két apostolt.
Igehely: Jn 14:12–17; Kulcsige: Jn 14:17 „Az igazság Lelkét, akit a világ nem fogadhat be, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz.”
Óriási a különbség a világ és Krisztus követői közt, amikor a Szentlélekkel való kapcsolatról van szó. A világnak fogalma sincs a Lélek jelenlétéről és munkájáról, mi azonban ismerjük őt, befogadtuk és bennünk lakik.
Igehely: Jóel 3:1–5 (2:28–32); Kulcsige: ApCsel 2:4 „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Jóel próféciája beteljesedett pünkösd napján (ApCsel 2:16–21), viszont a végső beteljesedés még ezután következik, a végidőkben, ahogyan e szakasz apokaliptikus nyelvezete is érzékelteti ezt. Hálásak lehetünk az Úrnak azért, ami pünkösd napján már csodálatosan beteljesedett!
Igehely: ApCsel 19:23–40; Kulcsige: ApCsel 19:23 „Abban az időben nem csekély zavargás támadt az Úr útja miatt.”
Tegnap reggel az evangélium diadalmenetéről olvastunk, arról a hatalmas és áldásos szolgálatról, amelyet az Úr Pál által végzett Efézusban. Mai Igénkben a sötétség erőinek az ellentámadásáról olvasunk.
Igehely: ApCsel 19:8–22; Kulcsige: ApCsel 19:21 „Így az Úr ereje által az ige hatalmasan terjedt és megerősödött.”
Felemelő, ugyanakkor megdöbbentő olvasni Lukács tudósítását az efézusi lelki ébredésről. Pál az Úr Lelkétől indíttatva érkezett Efézusba, és szokása szerint elsősorban a zsidóknak hirdeti az Úr Jézusról szóló örömüzenetet ebben a pogány többségű városban.
Igehely: ApCsel 19:1–7; Kulcsige: ApCsel 19:5-6 „Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére. És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”
Pál apostol egyik missziós útja során találkozott Efézusban olyan tanítványokkal, akik valószínűleg az Apollós igehirdetése következtében hitre jutottak.
Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”
Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.