2017. március 16., csütörtök
–1Pt 3:1-7
Feje tetejére állított világunkban nagy szükség van arra, hogy emlékezzünk: Isten előtt mi az érték? Manapság igen nagy lehetőség van arra, hogy hozzájussunk a szép ruhákhoz, ékszerekhez, szépítőszerekhez.
Mindennapi áhítatok
2017. március 15., szerda
– Ézs 58:3-6
Isten rátapintott a gócpontra: hiába az ima, böjt, önsanyargatás, ha az ember közben másokat nyomorgat. Talán könnyebb imádkozni és böjtölni, mint más embert felszabadítani és lelkileg felemelni.
2017. március 14., kedd
– JSir 3:1-26
Amikor szenvedünk, keressük azok bizonyságtételét, akik hasonló helyzeteken mentek át. Jeremiás úgy beszélt magáról, mint aki „nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt”. A próféta őszintén leírta, amit érzett. Keresetlen szavakkal kitárta összetört szívét.
2017. március 13., hétfő
– Zsolt 37:1-40
Dávid gyakorlati tanáccsal látott el bennünket az olyan élethelyzetekre nézve, amelyek gyakran megesnek velünk. Több évezred óta ezek a tanácsok hitelesnek bizonyultak, és mindazoknak, akik ezeket gyakorolták, méltóságot adtak.
2017. március 12., vasárnap
– Mk 13:21-37
Isten egyik jellemzője, amivel az ember nem rendelkezik: a mindentudás. Az ember ősbűne onnan eredt, hogy olyan szeretett volna lenni, mint az Isten. A sátán, kígyó formájában ezzel ejtette bűnbe az első emberpárt.
2017. március 11., szombat
– Mk 13:12-20
Országunkban a forradalom után, az első népszámláláskor az ország lakosságának több mint a 95 százaléka vallásosnak vallotta magát. Akkor úgy gondolták az emberek, hogy ez hasznukra lesz, és nem kerül nekik semmibe.
Keresés az elmélkedések közt
Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”
„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.