2017. április 23., vasárnap
– Róm 1:1-7
Örök vitatéma a kiválasztás és az elhívás, pedig kár hogy két szóért két ember külön úton járjon. Ezt a két dolgot többen így kóstolgatják:
– Róm 1:1-7
Örök vitatéma a kiválasztás és az elhívás, pedig kár hogy két szóért két ember külön úton járjon. Ezt a két dolgot többen így kóstolgatják:
– Zsolt 148:1-14
Az ornitológusok (a madártan kutatói) azt állítják, hogy reggel korán, pirkadatkor a madarak azért rendeznek füttykoncertet, mert ilyen módon fejezik ki hálájukat a Teremtőnek, hogy véget ért az éjszaka veszélye. A hermelin Észak-Amerika tundráin él.
– Róm 8:31-34
Érdemes áttekinteni azokat a mozzanatokat, amelyek történtek az Úr Jézus Krisztussal feltámadása napjától mennybemeneteléig. Ha összeállt a lista, akkor igen értékessé válik az Ő feltámadása. Amikor Elizeus föltámasztotta a súnémi asszony fiát, kinek volt abból nyeresége?
– Mk 9:1-13
Az Úr Jézus beszél tanítványainak haláláról és feltámadásáról, miután Péter felvilágosítást kapott Cézáreában, hogy az Úr Jézus a Krisztus (Mk 8:29). Nem mondhatom, hogy a tanítványok komolyan vették szavait, mivelhogy ez nem olyan dolog, mint a 2 x 2 = 4.
– 1Pt 3:18-22
A korbácsütések, a töviskorona, az arcon csapások és szegek okozta fájdalmakat csak tetőzte a bűnökért való szenvedés. Ki tudta volna mindezeket elviselni Rajta kívül? Az Igaz bűnné lett, vagyis Jézus Krisztus Urunk azzá lett, ami soha nem volt, hogy minket azokká tegyen, amik nem voltunk.
– ApCsel 17:22-34
Amilyen szívesen meghallgatják az emberek a meséket (2Tim4:3-4), ugyanolyan mértékben visszautasítják a feltámadás valóságát, mert félnek tőle. Félnek az esetleges következményétől. Félelmetes esemény lesz az, amikor királyi székben ülve, hatalmas angyalsereg kíséretében megjelenik az Úr Jézus.
Igehely: 5Móz 15:12–18 Kulcsige: 5Móz 15:16 „De ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled! – mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad.”
Különböző kapcsolatokban vagyunk jelen e világban. Ezek közül említek néhányat: társ, szülő, gyermek, testvér vagy szolga és úr viszonyában élünk. A Bibliának minden kategóriára megvan a tanítása, hogy a szerepek ne ütközzenek, hanem inkább harmonizáljanak. Mint ahogyan a teremtett világban is megvan az összhang, úgy az emberi társadalomban is meg kell, hogy legyen. Az egyházban, Krisztus népe közt is nagy ennek értéke. Az Ószövetség, de az Újszövetség is rendelkezik azokkal a tanításokkal, amit be kell tartani és követni kell.