Kulcsige: 1Kir 18:42b „Illés pedig fölment a Karmel tetejére, a földre kuporodott, és arcát a térdei közé rejtette.”
Néhány hetes szárazság is megérződik a földeken. Hát még három és fél év! Izráelben nemcsak a földek voltak szárazak, a nép szíve is kopogott a szárazságtól. Isten megengedte az aszályt, hogy ráébressze őket a belső szárazságra.
Kulcsige: 1Kir 3:9 „Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?!”
Meseszerűen hangzó, de nagyon is igaz igéket olvastunk. A mindenható Isten bátorítást ad az őt kereső Salamon királynak, hogy feltétel nélkül teljesíti egyetlen kérését.
Kulcsige: 1Móz 18:22 „Amikor a férfiak megfordultak, és elindultak Sodoma felé, Ábrahám még ott állt az Úr előtt.”
John Knox, a híres skót reformátor sokat hangoztatott imája így szól: Uram, add nekem Skóciát, vagy meghalok! Égett a szíve népéért. Szép példája ez annak, amit Ábrahám, a hívők atyja tett a bűnben fetrengő Sodomáért.
Kulcsige: Mt 6:9 „Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved.”
A fenti igeszakasz előzménye Lukács feljegyzése szerint az, hogy a tanítványok, hallva a Mester imádságát, kérik, tanítsa őket is imádkozni. Érezték lelkük mélyén, hogy Jézus szolgálatának, erejének nyitja az Atyával ápolt bensőséges kapcsolat. Nincs ez másként ma sem.
Kulcsige: Zsolt 51:14 „Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen.”
Sok mindenben keresi az örömet az ember. Dávidnak emberileg mindene megvolt az örömhöz. A legfontosabb: lelke békessége hiányzott. Az Istennel való kapcsolatot megzavarta a paráznaság, gyilkosság, bűntudat.
Kulcsige: Jn 3:17 „Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.”
Most vakáció van. Ha véget ér az iskolai szünet, felmerül a kérdés: – Mit tettél a vakációban? Sokszor hangzik el válaszként: – Semmit.
Igehely: 2Tim 2:22–26 Kulcsige: 2Tim 2:24-25a „De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket.”
Hajlamosak vagyunk elveszíteni türelmünket (ami a Lélek gyümölcse a szelídséggel együtt!), és „hitvédelem”, „mentő szeretet” címén ostoba, éretlen vitatkozásokba keveredni. Ha ellenkezéseket tapasztalunk az újjá nem született emberek részéről, és néha a gyülekezet tagjai között is, erőt vehet rajtunk a gorombaság, a taszítóan nyers „kiállás az igazság mellett”. Pedig az ige azt parancsolja, hogy „az Úr szolgája… legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes”!