Mindennapi áhítatok

2017. november 15., szerda

Igehely: ApCsel 15:22-35; Kulcsige: ApCsel 15:31 „Amikor felolvasták, megörültek a bátorításnak.”

Voltak, vannak egyesek, akik a frissen és igazán megtértek lelkét feldúlják, megzavarják anélkül, hogy Isten, vagy bölcs elöljárók küldték, illetve felhatalmazták volna őket erre. Ezt nem szabad vezetőségi válasz nélkül hagyni. Ilyen körülmények közt született az örömokozó apostoli körlevél.

2017. november 12., vasárnap

Igehely: 2Móz 24; Kulcsige: 2Móz 24:12 „Azután azt mondta az Úr Mózesnek: Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj itt, mert át akarom adni neked a kőtáblákra írt törvényt és parancsolatokat, amelyeket azért írtam le, hogy tanítani lehessen azokat.”

A beszéd elszáll, az írás megmarad! A beszédet könnyebb módosítani, mint az írást. Ami fontos, jól megfogalmazott, azt szeretjük lejegyezni. Minden írással kapcsolatban a legfontosabb az, hogy ki írta vagy íratta?

2017. november 11., szombat

Igehely: Jel 20:11-15; Kulcsige: Jel 20:15 „Ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe, az a tűz tavába vettetett.”

Képzelj el egy olyan élethelyzetet, amikor valaki súlyos betegségben fekszik a kórházban, és májátültetésre vár. A szalonban legalább még négyen vannak ilyen helyzetben. Donorra várnak. De mikor érkezik? Minden perc késés az életükbe kerülhet ezeknek a betegeknek.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Pt 1:17–25 Kulcsige: 1Pt 1:22 „Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek.”

Péter arról a szeretetről ír, amely minden helyi gyülekezetben ott kell, hogy legyen a testvérek között.

„Tisztítsátok meg magatokat...” Akkor tudok szeretni, ha életemet Jézus vére megtisztította. Amikor nem tudok szeretni, legtöbb esetben nem a másikkal van a baj, hanem az én szívembe került valami, ami beszennyez.