Igehely: Lk 11:1-13; Kulcsige: Lk 11:9 „Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.”
Milyen lenne az életünk, ha Isten megvonná tőlünk az imádság lehetőségét? Milyen lenne a gyülekezet, hogy nézne ki a világ? Óriási kiváltság, hogy Istenhez imádkozhatunk. Ingyenes lehetőség, ennek ellenére minimális mértékben használja ki az emberiség.
Igehely: Lk 10:38-42; Kulcsige: Lk 10:39 „Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.”
Leülni és hallgatni – a legtöbb embernek büntetésként hangzik, de nem így Máriának. Vajon miért? Azért, mert a Mester jelenléte minden másnál többet jelentett számára. Szomjazta beszédét, és nem szeretett volna abból egyetlen szót sem elszalasztani.
Igehely: Lk 10:25-37; Kulcsige: Lk 10:33 „Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta.”
Isten azt akarja, hogy ne csak magunkkal legyünk elfoglalva, hanem vegyünk észre másokat is. Viszont nyitott szemet, és szerető szívet igényel részünkről az, hogy odafigyeljünk másokra és fogékonyak legyünk szükségeik iránt.
Igehely: Lk 10:21-24; Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.”
Érdekesen hangzik Jézus hálaadása az Atya felé. Hálát adott, hogy egyesektől elrejtett valamit. Kiktől? A bölcsek és értelmesek elől. Kiknek jelentetett ki? A kisdedeknek. Nagy kérdés az, hogyan lehet, hogy Isten valakiktől elrejt valamit, ugyanakkor másoknak megjelent valamit.
Igehely: Lk 10:17-20; Kulcsige: Lk 10:19 „Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején; és semmi nem árthat nektek.”
Az istenfiúsággal nemcsak méltóság, hanem hatalom is együtt jár. Mert, akik befogadják Jézus Krisztust az életükbe, azok hatalmat kapnak arra, hogy Isten gyermekeinek neveztessenek. A tanítványokat Jézus erővel ruházta fel a szolgálatra. Másképpen nem lehetne eredményesen végezni ezt a munkát.
Igehely: Lk 10:13-16; Kulcsige: Lk 10:13 „Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, rég megtértek volna zsákruhában és hamuban ülve.”
A tanítványoknak az volt a feladatuk, hogy figyelmeztessék az embereket: Isten országa közel jött, csatlakozni lehet hozzá. Voltak, akik megragadták a lehetőséget, voltak, akik elutasították. Ma reggel imádkozzunk azokért a személyekért, akik még nem válaszoltak pozitívan Jézus hívására.
Igehely: Jel 21:1–9 Kulcsige: Jel 21:2 „És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.”
Ezen a héten többféle képben láthattuk meg magunkat Isten igéjében. Remélem, nemcsak magunkat láttuk meg, hanem Őt magát is! A végére maradt a jó bor, ahogy a kánai menyegzőn meg lett állapítva. Mind tökéletes és szép, ami eddig volt, de a Vőlegény és a menyasszony együtt, ez a boldogság csúcspontja! A Jelenések könyvéből kiemelt szakasz, ami erről beszél, olyan gazdagon írja le ezt a képet, hogy javaslom mindenkinek, olvassa el, ha teheti, többször is, ami ott le van írva.