Kulcsige: Ézs 11:1 „Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről.”
A kijelölt igeszakasz egy prófétai látomást tár elénk, aminek egy része már beteljesedett, másik részének a beteljesedése pedig gyors léptekben közeledik felénk.
Kulcsige: Róm 11:18 „Ne dicsekedj az ágakkal szemben. Ha mégis dicsekszel: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.”
Olvasva ezeket az igeverseket, egy szó visszhangzik bennem: kegyelem. Elsősorban kegyelem az, hogy a választott nemzetség mellett, Jézus váltsághalála által Isten számunkra is megnyitotta az üdvösség kapuját. Vadolajfa ágként beoltattunk a szelíd olajfába. Van ebben valami érdemünk?
Kulcsige: Mk 4:17 „De nem gyökerezik meg bennük, ezért állhatatlanok, és ha nyomorúságot vagy üldözést kell szenvedniük az ige miatt, azonnal elbuknak.”
Sokat hallott példázatot olvastunk ma reggel, és valószínűleg már több tanítást is hallottunk róla, mégis jó lesz, ha megelevenednek előttünk ezek az igazságok. A Magvető, a mag és a talaj hármas munkájáról beszél, amelynek célja a termés.
Kulcsige: Ézs 6:13 „Ha megmarad belőle egy tized, azt is újból pusztulás éri, ahogy a csernek vagy a tölgynek a kivágás után lelegelik az új hajtásait. De egy ilyen hajtás végül szent maggá válik!”
Isten teremtette meg az embert és az őt körülvevő világot szépnek és tökéletesnek, viszont a bűnbeesés óta jelen van a gonosz is, és végzi romboló munkáját.
Kulcsige: Zsid 12:15 „Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.”
Akik egy keveset is foglalkoztak földműveléssel, jól tudják, hogy az elültetett hasznos növények mellett, előbb utóbb felüti fejét a haszontalan vagy éppen kártékony gyom is.
Kulcsige: Ef 3:17 „Hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva.”
Mai világunkban sokszor elhangzó tény, hogy hiány van.
Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.