Igehely: Lk 15:25-32; Kulcsige: 15:28 „Ekkor az megharagudott, és nem akart bemenni. De az apja kijött, és kérlelte őt.”
Az apai szeretet nagyszerű példáját látjuk ebben a történetben. Az apa kész volt elengedni és visszafogadni tékozló fiát. Most viszont az idősebbik, otthon maradt fiának a makacsságát kell kezelnie. Mindkét esetben a kapcsolat rendezésében az apa a kezdeményező.
Igehely: ApCsel 21:3-6; Kulcsige: 21:5 „Amikor pedig eltöltöttük ezeket a napokat, és elindultunk, hogy utunkat folytassuk, valamennyien elkísértek bennünket feleségükkel és gyermekeikkel a városon kívülre, és a tengerparton térdre esve imádkoztunk.”
Pál harmadik missziós útja során Tíruszba érkezik. Itt már volt gyülekezet. Az István vértanúhalála után szétszóródott tanítványok hozták el az evangéliumot erre a vidékre. Pál találkozott már korábban is az itt élő testvérekkel. Most egy áldott hetet töltött itt testvéri közösségben.
Igehely: Ézs 7:1-9; Kulcsige: 7:3 „Akkor így szólt az Úr Ézsaiáshoz: Menj ki Seár-Jásúb fiaddal együtt Áházhoz a Felső-tó vízvezetékének a végéhez, a ruhafestők mezejéhez vezető útra.”
Nehéz helyzetben van Júda királya és Jeruzsálem lakosai. Háború fenyegeti őket, és emiatt meglágyult, reszket a szívük. Isten Ézsaiás prófétát küldi fiával együtt, akik a bátorítás és megerősítés üzenetét mondják el a királynak.
Igehely: 1Sám 2:22-36; Kulcsige: 2:29 „Miért tiporjátok lábbal véresáldozatomat és ételáldozatomat, amelyeket e hajlék számára rendeltem? Miért becsülöd fiaidat többre, mint engem, és miért hizlaljátok magatokat népem, Izráel minden áldozatának a legjavával?”
Éli megöregedett, fiai pedig elfordultak Istentől. Bár szóvá tette nekik, hogy rossz, amit tesznek, de az nem volt több, csak fejcsóválás, ejnye-ejnye! Nem tett semmit, hogy megváltoztassa őket.
Igehely: 5Móz 11:16-25; Kulcsige: 11:19 „Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is: ezekről beszélj, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!”
Ahhoz, hogy boldoguljunk ebben az életben, és áldásokban legyen részünk, szükséges befogadnunk az isteni szót a szívünkbe. Pál is ezt tanácsolja: „Krisztus beszéde lakjon bennetek!” Hogyan tehetjük ezt? Hallgatnunk és olvasnunk kell az Igét, majd elmélkednünk kell felette, és megszívlelnünk.
Igehely: 1Móz 35:1-15; Kulcsige: 35:12 „Neked adom azt a földet, amelyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.”
Mindig Isten a kezdeményező. Ebben az esetben is Jákóbot Bételbe szólítja. Oltárt kell építenie. Az Ószövetségben az oltár volt az istentiszteleti hely. Jákób nagyon jól tudta: akárhogy nem járulhat Isten elé. Ezért megszabadul a bálványoktól egész háznépével együtt.
Igehely: 1Kor 4:1–5 Kulcsige: 1Kor 4:1–2 „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.”
A hűség isteni jellemvonás, amit mi, halandó emberek, nehezen tudunk felfogni, és behatárolni nagyságában, hosszúságában, mélységében, időben stb.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az Úr az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait” (5Móz 7:9). A mi hűséges Istenünknek egyik legfőbb elvárása, hogy szolgái hűségesek legyenek.