Mindennapi áhítatok

2019. július 5., péntek

Igehely: Zak 12:1-14; Kulcsige: 12:10 „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek majd arra, akit átszúrtak, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsőszülött miatt szoktak.”

Isten hatalmasan cselekszik Jeruzsálemmel. Megóvja őket a környező népektől, sőt a fák között lévő tüzes serpenyőhöz hasonlítja őket a próféta, amely megemészt mindent maga körül. A legnagyobb ígéret és áldás Jeruzsálem részére az a 10. versben van összefoglalva.

2019. július 4., csütörtök

Igehely: Zak 11:1-17; Kulcsige: 11:13 „Az Úr pedig ezt mondta nekem: Dobd a kincsek közé ezt a becses díjat, amire engem becsültek! Fogtam tehát a harminc ezüstöt, és odadobtam az Úr házának a kincsei közé.”

A 11. rész hangulata teljesen más, mint az előző részeké. Azt látjuk, hogy minden, amire az ember büszke lehet, vagy amire számíthat, az elpusztul. Elég a cédrus, és a ciprus és a tölgy is elpusztul.

2019. július 3., szerda

Igehely: Zak 9:9-17; Kulcsige: 9:16 „Megsegíti őket Istenük, az Úr azon a napon. Pásztorolja népét, mint egy nyájat. Mint a korona drágakövei, úgy ragyognak földjén.”

A győzelmes Király képe, aki békességet hoz majd a népnek, a múltba gyökerezve mutat a jövő felé. Dávid volt az a király, aki békességet szerzett Izráel népének, de Krisztus hozza majd el azt a teljes békét, amely a háborgó szíveket csendre inti és változásra készteti.

2019. július 2., kedd

Igehely: Zak 8:1-23; Kulcsige: 8:19 „Ezt mondja a Seregek Ura: A negyedik, az ötödik, a hetedik és a tizedik hónapban tartott böjt vidám örvendezéssé és boldog ünneppé változik majd Júda házában. Csak szeressétek az igazságot és a békességet!”

A maradék visszatérése után Isten népe újra elnyeri az Atya szeretetét, és az Úr békét és jólétet ígér Jeruzsálem lakóinak. A béke ára a következő: igaz szó, igaz ítélet, még szívében is kerülje a gonoszt a nép, és ne esküdjön hamisan.

2019. július 1., hétfő

Igehely: Zak 7:1-14; Kulcsige: 7:11 „De ők nem akartak figyelni, sőt lázadozva hátat fordítottak, és bedugták fülüket, hogy ne halljanak.”

Zakariás könyvét figyelmesen tanulmányozva az olvasó önkéntelenül is felteszi a kérdést, hogy amit Istenért teszek, azt vajon tényleg Őérte teszem-e? Vagy kegyes cselekedeteim csupán lelkiismeretem megnyugtatására szolgálnak?

2019. június 30., vasárnap

Igehely: Zak 6:9-15; Kulcsige: 6:11 „Vedd át az ezüstöt és az aranyat, csináltass koronát, és tedd Jósua főpapnak, Jócádák fiának a fejére!”

Zakariás olyanoknak ír, akik az eljövendő dicsőséget kisebbnek és nehezebben elérhetőnek látják, mint ahogy azt elképzelték. A fogságból hazatérők, akik már megszokták, és kényelmesnek találták az ottani életmódot, arra érkeznek, hogy mindenfelől ellenségeskedés és nehézség várja őket.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Tit 3:1–2 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.”

Az, ahogyan többek között a hatóságokhoz és a felsőbbségekhez viszonyulunk, világosan megmutatja, mennyire vesszük komolyan az Úr Jézus szelídlelkűségben való növekedésre felszólító parancsát. Mai igénk teljes szelídséget kér tőlünk, kivétel nélkül minden ember iránt. Szerető családtagjainkhoz, jóbarátainkhoz még képesek vagyunk úgy-ahogy szelídséggel viszonyulni, de milyen magatartást tanúsítunk a nehéz természetű, erőszakos, minket kihasználó vagy elnyomó emberekkel szemben?