Igehely: Róm 8:12-17; Kulcsige: 8:13 „Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok.”
Naponként többször is döntéseket hozunk. Vannak ismétlődő, megszokott döntéseink, amelyek már rutinná váltak. De dönthetnénk úgy is, hogy nem kelünk fel, nem tisztálkodunk, nem tesszük többet azt, ami fárasztó, vagy amihez nincs kedvünk.
Igehely: Róm 8:1-11; Kulcsige: 8:9 „Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs Krisztus Lelke, az nem az övé.”
Néhány nappal a megtérésem után több bolt kirakati tükrénél is megálltam, és azt vizsgáltam, látható-e a változás? Ragyog-e az arcom? Látszik-e rajta az öröm? Azóta is, amikor a tükörbe nézek, olvasok a tekintetemből, olykor a másokéból is.
Igehely: Róm 7:22-25; Kulcsige: 7:24-25a „Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által!”
A sorkatonák nevelésében az egyik cél – amit sokan tapasztaltunk is –, hogy lépjük túl korlátainkat, lássuk meg, hogy többre vagyunk képesek, mint azt előtte gondoltuk volna. Meggyőződésem, hogy a legtöbb ember messze elmarad attól a céltól, amit Isten számára elkészített.
Igehely: Róm 7:14-21; Kulcsige: 7:18 „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, hiszen az akarat megvolna bennem a jóra, de nem tudom véghezvinni azt.”
Miután Pál apostol előzőleg a megtéréséről írt, a ma reggel olvasott igeszakaszban azt mutatta be, hogy milyen jellegű az a harc, amelyet továbbra is, megtért emberként is, újra meg újra átélt.
Igehely: Róm 7:7-13; Kulcsige: 7:8 „De a bűn, kihasználva a parancsolatot, mindenféle kívánságot szült bennem. Mert a törvény nélkül halott a bűn.”
Pál apostolnak egy fájdalmas gondolattal kellett foglalkoznia. A probléma ugyanis a következő: hogyan lehetséges, hogy valami, ami jó, igaz és szent – hiszen Isten törvényéről van szó –, nem termett jó gyümölcsöt, hanem éppen a bűnt mozdította elő?
Igehely: Róm 7:1-6; Kulcsige: 7:4 „Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, hogy másé legyetek: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.”
Pál apostol egy hétköznapi hasonlat segítségével érzékeltette a valódi keresztyén szabadságot. A korabeli zsidó jogrend szerint a férjes asszony a férj haláláig nem bonthatta fel a házassági köteléket, és engedelmességgel tartozott férjének.
Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”
„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.