Igehely: Mt 12:1-8; Kulcsige: Mt 12:7 „Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot – nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek.”
Az Úr Jézus és tanítványai kényszerhelyzetbe kerültek. Épp egy búzatáblán haladtak át, és mivel éhesek voltak, kalászokat téptek és kidörzsölve megették azokat. A farizeusok észrevették őket és a Jézus iránti gyűlöletük csak fokozódott ezzel.
Igehely: Mt 11:25-30; Kulcsige: Mt 11:26 „Igen, Atyám, mert így láttad jónak.”
Az Ige hatalmas tudomány. Sok olyan igazság van benne, ami kutatásra, tanulmányozásra szorul, mégis az a csodálatos benne, hogy az egyszerű ember is megértheti.
Igehely: Mt 11:20-24; Kulcsige: Mt 11:21 „Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban!”
A nagyobb kiváltság nagyobb felelősséget is hordoz magával. Nagyon kevesen részesültek olyan kiváltságokban, mint ezek a városok. Jézus személyesen járt ott, az emberek pedig saját fülükkel hallhatták az evangéliumot, de mégsem tértek meg.
Igehely: Mt 11:16-19; Kulcsige: Mt 11:19 „Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és ezt mondják: Íme, falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja! De cselekedetei által nyert igazolást a bölcsesség.”
Jézus a zsidó népet azokhoz a gyermekekhez hasonlítja, akik a piacon ültek, de nem lehetett sehogy kedvükben járni, semmivel nem lehetett őket rávenni, hogy lelkesedjenek. János egyféleképpen tett, Jézus másféleképpen, de egyik sem volt kedvére való a népnek, mindegyikben találtak kivetnivalót.
Igehely: Mt 11: 7-15; Kulcsige: Mt 11:10 „Ő az, akiről meg van írva: Íme, én elküldöm előtted követemet, aki elkészíti előtted az utat.”
Manapság sokat számítanak a vélemények, és az emberek sokszor nem restek a véleményformálásban. Sokat adunk arra, hogy mit mondunk magunkról, és mit mondanak mások. Egy vélemény lehet bátorító, de fájó is, éppen ezért legyünk óvatosak, amikor véleményt mondunk.
Igehely: Mt 11:1-6; Kulcsige: Mt 11:4 „Jézus így válaszolt nekik: «Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok.»”
Bennünk, emberekben sok kérdés motoszkál. Egyeseket pusztán kíváncsiságból teszünk fel, másokat viszont komoly érdeklődésből, mert az élet nagy kérdéseire szeretnénk megkapni a választ. Jánosban is sok kérdés merülhetett fel a börtönben.
Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”
Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.
Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.