Igehely: Róm 13:8-14; Kulcsige: Róm 13:8 „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt.”
Semmivel se tartozzunk senkinek csak pont a szeretettel? Természetesen nem arról van szó, hogy legyünk elmaradva vele, hanem hogy a szeretet mindig ad, belőle sosem elég, mert szeretni mindig kell.
Igehely: 1Kor 16:13-17; Kulcsige: 1Kor 16:14 „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!”
Nagyon fontos és ismerős üzenet, de sokszor könnyen átsiklunk rajta. A világban is mondják, hogy a lényeg a szeretet (szerelem). Próbáljunk meg igei módon gondolkodni most a szeretetről, hogy beépülhessen lelkünkbe, minden tevékenységünbe.
Igehely: 2Móz 2:1-10; Kulcsige: 2Móz 2:10 „Amikor a gyermek nagyobb lett, elvitte a fáraó leányához, aki a fiává fogadta. Mózesnek nevezte el, mert ezt mondta: A vízből húztam ki.”
Isten adja a gyermeket és az édesanya ajándéknak veszi. Isten kifejezett céllal teremti meg Mózest, hiszen az ő születésével kezdődik meg a zsidók Egyiptomból való szabadulásának története.
Igehely: Jer 31:31-40; Kulcsige: Jer 31:33 „Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az Úr –: Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.”
Mivel a mózesi szövetség alatt Izráel népe megbukott, Isten egy új szövetséget ígér.
Igehely: Kol 3:22-24; Kulcsige: Kol 3:23 „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.”
Két erős érvünk van arra, hogy a munkahelyen jó lélekkel végezzük feladatainkat, mintha azzal közvetlen az Úrnak szolgálnánk. Az egyik az, hogy mint Isten gyermekeinek, nekünk mindent az Ő dicsőségére kell tennünk (1Kor 10:31).
Igehely: Jak 5:13-18; Kulcsige: Jak 5:16 „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.”
Jakab két különböző, de hasonlóan nehéz állapotra – fizikai betegség és lelki megbotlás – ugyanazt a megoldást ajánlja: a közbenjáró imádságot. Az apostol bátorítja a betegségben szenvedőket, hogy hívják magukhoz a véneket, hogy azok imádságban könyörögjenek felépülésükért.
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.