Igehely: Mt 22:23-33; Kulcsige: Mt 22:32 „«Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene»? Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké.”
Ha tegnap hálásak voltunk a farizeusokért, akkor ma örvendjünk annak, hogy a szadduceusok sem akartak lemaradni a farizeusok mögött, és az ő álnok módon megfogalmazott kérdésüket is úgy válaszolta meg Jézus, hogy mi is érthetünk belőle.
Igehely: Mt 22:15-22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”
Igazán hálásak lehetünk azokért a farizeusokért, akik ugyan gonosz szándékkal tették fel a kérdést az Úr Jézusnak, mert az Úr Jézus nemcsak nekik, hanem nekünk is válaszolt. Sokszor kerülünk ugyanis választás elé. Kinek mit adjunk, kinek mivel tartozunk?
Igehely: Mt 22:1-14; Kulcsige: Mt 22:9 „Menjetek ki tehát az országutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!”
Az Úr Jézus szavai szerint a király háromszor küldte el szolgáit, hogy vendégeket hívjanak a menyegzőre. Először elküldte a szolgáit a már korábban meghívott vendégekhez, hogy hívják őket össze, de a meghívottak nem akartak elmenni.
Igehely: 1Pt 3:17-22; Kulcsige: 1Pt 3:18 „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint.”
Jézus Krisztus küldetésének célja, hogy Istenhez vezessen minket. Úgy vezet, hogy előttünk jár. Azt olvastuk, hogy halálra adatott test szerint, és megeleveníttetett Lélek szerint. Amennyiben Őt követve Istenhez akarunk jutni, úgy nekünk is hasonló utat kell bejárni. A Római levél 12.
Igehely: Mt 28:11-20; Kulcsige: Mt 28:19-20 „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”
A nagy misszióparancs először is azért nagy, mert aki kihirdette, azé minden hatalom mennyen és földön. Tehát közvetlenül Tőle jön, ezért mindazok, akik Őt Úrnak valljuk, nem hanyagolhatjuk el a teljesítését. Azonnal neki kell látni a végrehajtásnak.
Igehely: Mt 28:1-10; Kulcsige: Mt 28:7 „És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek.”
A nyugalomnap után, egy új hét kezdetén történt az a csoda, mely mind a mai napig az Élet győzelmét hirdeti a Halál felett.
Igehely: 2Tim 2:22–26 Kulcsige: 2Tim 2:24-25a „De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket.”
Hajlamosak vagyunk elveszíteni türelmünket (ami a Lélek gyümölcse a szelídséggel együtt!), és „hitvédelem”, „mentő szeretet” címén ostoba, éretlen vitatkozásokba keveredni. Ha ellenkezéseket tapasztalunk az újjá nem született emberek részéről, és néha a gyülekezet tagjai között is, erőt vehet rajtunk a gorombaság, a taszítóan nyers „kiállás az igazság mellett”. Pedig az ige azt parancsolja, hogy „az Úr szolgája… legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes”!