Igehely: 1Thessz 5:16-18; Kulcsige: 1Thessz 5:18 „Mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.”
Minél több mulandó dolog birtoklására törekszünk, annál kevesebb lehet a hálánk, viszont minél inkább az örökkévaló dolgokkal foglalkozunk, megtelik szívünk hálával Isten iránt. Ezzel a szemlélettel élt az apostol is és erre bátorítja a mindenkori hívőket.
Igehely: Zsid 5:7-10; Kulcsige: Zsid 5:8-9 „Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.”
A hitéletünkben nem az imádkozás a cél, hanem az Isten akaratának a cselekvése, vagyis az engedelmesség.
Igehely: Lk 18:9-14; Kulcsige: Lk 18:14 „Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”
„Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.” (Ézs 57:15b) Az imameghallgatás kulcsa az alázatos lelkület. Istent nem lehet félrevezetni, nagyon jól ismer minket és látja, mi van a szívünkben.
Igehely: 1Móz 18:22-33; Kulcsige: 1Móz 18:32 „Ábrahám ezt mondta: Ne haragudjon az én Uram, hogy még egyszer szólok: hátha csak tíz található ott! Ő így felelt: Nem pusztítom el a tízért.”
A közbenjárás az imaéletben azért fontos, mert kifele ható jelleget ad az imádságnak és segít abban, hogy ne csak magunk körül forgolódjunk, amire hajlamosak vagyunk.
Igehely: Lk 6:27-28; Kulcsige: Lk 6:28 „Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket!”
Jézus szerint a szeretet legmagasabb fokú megnyilvánulása az ellenség szeretete. Szeretet nélkül bármit tehetünk, még az imádkozásnak sem lesz semmi haszna. (lásd a Szeretet himnuszt - 1Kor 13).
Igehely: Lk 18:1-8; Kulcsige: Lk 18:7 „Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?”
A fizikai lélegzetvétel egy nagyon találó illusztráció a szüntelen imádkozásra. Az újjászületett embernek olyan természetes az imádkozás, mint a lélegzetvétel, nehéz visszatartani.
Igehely: ApCsel 14:8–20 Kulcsige: ApCsel 14:11 „Amikor a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így kiáltottak: Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!”
Pált és Barnabást egyik nap istenítették, másnap pedig megkövezték. Döbbenetes, hogy ilyen rövid időn belül ilyen végletekre képes az ember! Míg a csoda elég volt arra, hogy Pált és Barnabást Zeusznak és Hermésznek higgyék, arra már nem volt elég, hogy az általuk hirdetett üzenetet befogadják. Látták a csodát, és úgy reagáltak, ahogy a hitük szerint természetes volt: a sánta gyógyulása csakis az istenük tette lehet. Hiába a csoda, ha az ember a saját elvárásán vagy meggyőződésén kívül nem hajlandó mást elfogadni.