Igehely: Mk 12:35-37; Kulcsige: Mk 12:37 „Ha maga Dávid mondja őt URának, akkor hogyan lehet a Fia? A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.”
Életének utolsó hetében Jézus sok kérdést kapott, és mindre bölcsen megfelelt. A mai igeszakaszban Jézus az, aki kérdez. A többi evangélistánál ugyanez a szakasz azzal fejeződik be, hogy nem tudtak neki felelni a farizeusok és az írástudók.
Igehely: Mk 12:28-34; Kulcsige: Mk 12:34 „Jézus pedig látva, hogy okosan felelt, ezt mondta neki: Nem vagy messze Isten országától. És többé senki sem merte őt megkérdezni.”
Egy autóverseny végén a második helyezett megszólította a verseny győztesét: „Majdnem megvoltál! Kevésen múlt a győzelmed.” Hamar érkezett a válasz: „Nem számít, hogy egy mérfölddel, vagy egy centivel előzlek meg. A végeredmény számít. Nyertem, és kész.”
Igehely: Mk 12:13-17; Kulcsige: Mk 12:17 „Jézus ezt mondta nekik: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené. És igen elcsodálkoztak rajta.”
Jézus életének utolsó hetét Jeruzsálemben töltötte, ahol sokat tanított, és nagyon sok kérdésre válaszolt. Ellenségei gyakran keresték a lehetőséget, hogy elnémítsák és megölessék.
Igehely: Mk 12:1-13; Kulcsige: Mk 12:9 „Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elpusztítja a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt.”
Jézus gyakran beszélt példázatokban, hogy egyértelmű igazságokat nyomatékosítson. Volt, amikor saját tanítványai nem értették a példázat mögött rejlő üzenetet, a mai igében azonban a farizeusok nagyon is jól értették, hogy róluk van szó.
Igehely: Mk 11:27-33; Kulcsige: Mk 11:29 „Jézus pedig így válaszolt nekik: Kérdezek tőletek valamit, feleljetek rá, és akkor megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.”
Jézus Krisztus szolgálata idején sokan sokféle kérdéssel próbáltak valamilyen hibát találni benne, hogy aztán vádolhassák. Ez alkalommal Jézusnak azt az autoritását kérdőjelezték meg a főpapok és írástudók, amivel megtisztította a templomot. Ki adott neki engedélyt?
Igehely: Mk 11:12-14, 20-25; Kulcsige: Mk 11:22 „Jézus így válaszolt nekik: Higgyetek Istenben!”
Talán ma is vannak, akikben kérdéseket vet fel Jézus megnyilvánulása, amikor elátkozza a fügefát, hisz azt írja Márk, hogy nem volt fügeérésnek az ideje, Jézus mégis gyümölcsöt keresett rajta.
Igehely: Gal 5:22–23; Mt 11:27–30 Kulcsige: Mt 11:29 „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”
Az Úr Jézusnak olyan elvárásai vannak a tanítványai felé, amik az (ó)emberi természettel teljesen ellentétesek, sőt megvalósítaniuk is lehetetlen volna, ha nem Ő lenne a Mesterük. Ismeri vérmérsékletünket, láthatatlan harcainkat, és tisztában van az emberek között való forgolódásunk minden aspektusával. Ezért beszél a megterhelődésről és megfáradásról, a lélek nyugtalankodásáról, amik rendszerint az emberi kapcsolatokban kialakuló egyenetlenségek, konfliktushelyzetek és a saját gyengeségünkre való összpontosítás miatt következnek be.