Mindennapi áhítatok

2021. július 13., kedd

Igehely: Zsolt 72:1-20; Kulcsige: Zsolt 72:17a „Maradjon meg neve örökké, terjedjen híre, amíg a nap ragyog!”

Salamon zsoltára könyörgés Istenhez az új király avatásakor. Izráelnek, de az egész világnak is szüksége van olyan ideális társadalomra, amelyben a szegények és szűkölködők is biztonságban vannak az erőszakoskodókkal szemben. Mintha éppen napjaink kérdéseit tárgyalná.

2021. július 10., szombat

Igehely: Mt 6:25-30; Kulcsige: Mt 6:26 „Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál?”

Az aggodalmaskodás alól senki sem kivétel. Néhány hete, amikor behozták a kijárási tilalmat a koronavírus miatt, olyan élelmiszerkészleteket halmoztunk fel kamráinkban, hogy a végén csak szégyenkeztünk, mert nem bíztuk magunkat a Gondviselőre. Túlaggódtuk.

2021. július 9., péntek

Igehely: Mt 5:43-48; Kulcsige: Mt 5:45 „Hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.”

„Isten nem személyválogató” – mondja az Úr Jézus, és megragadva az időjárás igazságait, bizonyítja kijelentését. Nekünk pedig Isten fiainak kell lennünk a feltétel nélküli szeretetben, kiegyenlítve az időjárás viszontagságai által okozott károkat.

2021. július 8., csütörtök

Igehely: Róm 1:18-23; Kulcsige: Róm 1:20 „Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük.”

Megtérésem előtt azt gondoltam, hogy nincs Isten. Ha létezne, akkor nyilvánvalóvá tenné számomra is a létét. Lehet, hogy nem idegen tőled sem ez a gondolat, voltál hasonló helyzetben, vagy éppen most küzdesz ezzel. Isten létezik! Bár emberi receptorainkkal csak a hatalmas műveit tudjuk felfogni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A beszéd talán az ember egyik legellentmondásosabb képessége. Ezzel tudunk bátorítani, útba igazítani, segíteni, megnevettetni másokat és kifejezni szeretetünket. Ugyanakkor a beszédünkkel ártani is képesek vagyunk másoknak, megalázni, megsérteni, pletykálni, hazudni. Sőt olyan sebeket tudunk okozni másokban, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat” (Jak 3:5).