Igehely: Jer 25:1-38; Kulcsige: Jer 25:3b „Én pedig hirdettem nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattatok rám.”
Az évek hosszú során végig sok figyelmeztetést kapott Júda népe. Ezeket a vádakat Isten Jeremiás és a többi próféta által közvetítette a zsidók számára. És mindezt egy negyedszázadon át következetesen hirdették Isten szolgái.
Igehely: Jer 35:1-19; Kulcsige: Jer 35:16 „Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amelyet az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.”
Isten elküldi Jeremiást a rékábiak háza népéhez, hogy bemutassa az Izráel övetkezetességének hiánya és a rékábiak hűsége közötti ellentétet. Jeremiásnak próbára kellett tennie a rékábiakat, hogy vajon áthágják-e fogadalmukat azzal, hogy bort isznak, vagy nem (2.v.).
Igehely: Jer 20:1-18; Kulcsige: Jer 20:7 „Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam, és legyőztél! Nevetnek rajtam egész nap, engem gúnyol mindenki.”
Az egyedül bölcs és mindenható Isten megteremtette és elhívta Jeremiást az Ő prófétájának. Az ifjú Jeremiás elfogadta a páratlan hívást. Később mélységes kesergésében ezt nyilatkozta: „Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedj.
Igehely: Jer 19:1-15; Kulcsige: 19:11a „És mondd nekik, hogy így szól a Seregek Ura: Úgy összetöröm ezt a népet és ezt a várost, ahogyan összetörik a cserépedényt, úgyhogy nem lehet többé megjavítani.”
Isten a templomon kívüli, szokatlan igehirdetési helyeket választott ki Jeremiás prófétának. Például a Ben-Hinnom (jelentése: nyöszörgés, sóhajtás), másik nevén a Tófet (jelentése: kiköpés, utálat) völgyét, egykor a Baál és Molok bálványáldozati helyét.
Igehely: Jer 18:1-23; Kulcsige: Jer 18:6b „Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében.”
A Teremtő kezében tart minden embert. Jó, kedves és tökéletes akarata szerint dolgozik rajtunk. Figyelmét és alkotó képességét ránk összpontosítja. Amikor nem simulunk bele egészen tervébe, újat kezd velünk! Továbbra is kezében maradunk. Egészen ki vagyunk szolgáltatva Neki.
Igehely: Jer 17:1-27; Kulcsige: Jer 17:9 „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!”
Többféle megtérést ismerhetünk: teljeset és részlegeset, őszintét és színleltet, megbánhatatlant és ideigleneset stb. Fontos, hogy kihez térünk meg! Fordulhatunk Isten felé, vagy bizonyos egyházakhoz.
Igehely: 1Móz 22:1–12; Kulcsige: Zsid 11:19 „Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.”
Nagy boldogság végre megkapni azt, amire vagy akire hosszú időn át nagyon vágytunk. Vigyáznunk kell, mert az így megnyert áldások könnyen a bálványainkká is válhatnak. Idős napjaiban Izsák lett Ábrahám szívének gyönyörűsége, az egyetlene, akit nagyon szeretett. Ha Izmael elbocsátása nehéz volt Ábrahám számára, akkor Izsák feláldozása sokkalta inkább. Bármit vagy bárkit szívesebben adott volna, mint őt. Amikor az a kiváltság ér, hogy az Úr hitünk és ragaszkodásunk valódiságát kipróbálja, általában a szívünkhöz legközelebb állót kéri.