Mindennapi áhítatok

2021. szeptember 20., hétfő

Igehely: Zsid 10:32-39; Kulcsige: Zsid 10:36 „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.”

Az Úrnak odaszánt élet velejárója a hitért való szenvedés. Aki az árral szemben halad, abba elkerülhetetlenül belebotlanak. A Szentlélek ad ilyenkor belső bizonyosságot, hogy érdemes ezt mégis vállalni, hisz ennek nagy jutalma lesz.

2021. szeptember 19., vasárnap

Igehely: Zsid 10:19-31; Kulcsige: Zsid 10:23a „A testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett.”

A levél írója az eddigi részekben párhuzamosan mutatja be a mózesi törvény elemeit, és azok beteljesedését az Úr Jézusban. A törvény szerinti áldozatot periodikusan ismételni kellett, és remélték, hogy Isten elfogadja azt.

2021. szeptember 18., szombat

Igehely: Zsid 10:11-18; Kulcsige: Zsid 10:16 „Ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok múltán – így szól az Úr –: Törvényemet szívükbe adom, és elméjükbe írom.”

Sokan vannak, akik változást szeretnének a környezetükben, a körülményeikben, vagy az életük valamely területén. Azért imádkoznak, hogy Isten változtassa meg a körülményeiket, a körülöttük lévő embereket, de ők maguk nem akarnak semmiben változni.

2021. szeptember 17., péntek

Igehely: Zsid 10:1-10; Kulcsige: Zsid 10:7 „Akkor ezt mondtam: «Íme, itt vagyok, amint a könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat, Istenem.»”

Attól az időtől kezdve, hogy Isten szövetséget kötött választott népével, Áron és fiai első áldozatukat bemutatták az Úrnak a bűnök eltörlése végett, évszázadokon át megszámlálhatatlan áldozati állat vére lett kiontva a bűn eltörlése céljából.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 32:24-33 Kulcsige: 2Krón 32:31 „De amikor a babiloni vezető emberek elküldték hozzá megbízottjaikat, hogy megkérdezzék, milyen csoda történt az országban, elhagyta az Isten, hogy próbára tegye, és kitudódjék, mi lakik a szívében.”

Az ember szívében nagyon sok gondolat, érzés, vágy, kívánság megbújik. Sokszor érezzük azt a kettősséget: egyik pillanatban odaadóan szolgáljuk az Urat, bármit megtennénk Érte, hálásak vagyunk az értünk végzett váltságért, imáink meghallgatásáért; és szinte rögtön utána elfordulunk Tőle, engedünk a kísértőnek, az elismerést magunknak tartjuk meg, jólesik a hízelgés. Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! (1Kor 10:12). Isten néha megengedi, hogy bizonyos körülmények között ezen indulatok nyilvánvalóvá váljanak.