Mindennapi áhítatok

2020. december 4., péntek

Igehely: Lk 13:31-35; Kulcsige: Lk 13:34 „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a kotlós a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok!”

Gyönyörű illusztrációt használ Jézus Krisztus ez alkalommal is: ritkán látni olyan kiscsibét, amelyik ne szaladna oda, ha hívja a kotló. Most azonban nem egy személyt, hanem egy nagyobb közösséget érint a szemrehányás. Kétféle akaratról olvasunk: én sokszor akartam – ti nem akartátok.

2020. december 3., csütörtök

Igehely: Lk 10:38-42; Kulcsige: Lk 10:41 „Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz.”

Amikor ez a történet elénk jön, általában elítéljük Mártát, pedig ő vendégszerető asszony volt. Az ige őt nevezi meg, hogy befogadta az Urat a házába (38.v.). Azt is olvassuk róla, hogy sokféle szolgálatot végzett az Úr előtt (40a).

2020. november 30., hétfő

Igehely: 1Móz 46:1-7; Kulcsige: 1Móz 46:2 „Isten pedig éjszaka így szólt Izráelhez látomásban: Jákób! Jákób! Ő így felelt: Itt vagyok!”

Nagyon kényelmes ember vagyok, és a napokban, amikor szóba jött a költözés, már előre féltem ennek körülményeitől (bepakolás, cipekedés, kipakolás, rendezés stb.). Egyáltalán ki az, aki szeret költözni, főleg, ha 130 éves, mint Jákób?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Préd 3:1–8; Kulcsige: Préd 3:1 „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”

A prédikátor az élet értelmét keresi. Megállapítja, hogy mindennek megszabott ideje van az ég alatt. Felsorol 14 pár életeseményt és érzelemmegnyilvánulást, amelyeknek rendelt ideje van. Ezeket nem mi rendeljük, csak váratlanul jelentkeznek. Nem mi irányítjuk őket. Jónéhányat szívesen elkerülnénk, de nem lehet. Mi nem akarjuk a halált, a gyászt, a sírást és a rombolást. Nem akarjuk a háborút, az öldöklést, a gyűlöletet és a kődobálást. Szeretjük a születést, az ültetést, a gyógyítást, az építést, a nevetést, az ölelést...