Igehely: Lk 4:1-13; Kulcsige: Lk 4:13 „Amikor mindezek a kísértések véget értek, eltávozott tőle az ördög egy időre.”
Jézus az Atyának engedelmeskedve bemerítkezik, a Szentháromság megpecsételi az engedelmességet. Isten Lelke, aki galamb formájában alászáll, most arra indítja, hogy a pusztában tartózkodva, böjtben is keresse az Atyával való közösséget. A Sátán akkor támad leginkább, amikor keressük az Úr arcát.
Igehely: Lk 3:23-28; Kulcsige: Lk 3:23 „Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt, és úgy gondolták róla, hogy József fia, ez pedig Élié.”
Az Úr Jézus nemzetségtáblája arra utal, hogy Istentől jött a világra. Bár minden ember Ádámtól származik – akit Isten teremtett –, különös üzenete van annak, hogy Jézus testet öltött, s az Atyától küldve vállalta a földi élet szenvedéseit, a csúfos halált. Küldetése volt. Általa élhetünk mi is.
Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:21 „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég.”
A János igehirdetését hallgató, körülötte tolongó sokaságból messziről kitűnik Jézus alakja. Ő más, mint a sokaság. Neki nincs szüksége megtérésre, arra sem, hogy megváltozott életét bemerítkezéssel pecsételje meg.
Igehely: Lk 3:15-20; Kulcsige: Lk 3:16 „János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket
Mikor e sorokat írom, a világ jórésze az olimpiai játékokra figyel. Az olimpiák jelmondata: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” Ott feszül a versenyszellem, a bizonyítási vágy minden versenyzőben.
Igehely: Lk 3:10-14; Kulcsige: Lk 3:10 „A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk?”
„Isten igéje élő és ható…” (Zsid 4:12) – valamilyen hatást vált ki a hallgató szívében. Így van ez ma is. A Lélek által hirdetett igére valahogyan válaszolnunk kell.
Igehely: Lk 3:7-9; Kulcsige: Lk 3:8 „Teremjetek hát megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak.”
János igehirdetése nem volt kellemes a fülnek. Mérges kígyókhoz, a tarlóégetés tüze elől menekülő viperákhoz hasonlítani az őt hallgató tömeget, ellentmond az emberi elvárásnak. A szép külső mögött rejlő tisztátalan belső világra utalt ezzel.
Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”
Ruth hűsége elsősorban abban mutatkozott meg, hogy maga mögött hagyta régi életét, családját, bálványait, isteneit, szokásait. Elindult az ismeretlenbe, hűséget ígért Naóminak és Naómi Istenének. Alázattal elfogadta anyósa tanácsait. Alárendelte magát az Istentől kapott törvényeknek. Két fontos dolgot figyelhetünk meg a viselkedésével kapcsolatban: 1. Ruth az akkori szokások szerint járt el, melyek közül a legtöbb ma már nehezen érthető. Ezért hiba lenne a mai, erkölcsileg romlott világ torz szemüvegén át nézni a tettét. 2.