Igehely: 2Kor 12:1-10; Kulcsige: 2Kor 12:4 „Elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket ember el nem mondhat.”
Merem állítani, hogy hallottunk különleges tehetségekkel, különleges képességekkel megáldott emberekről. Eljutott hozzánk is a hírük, hogy ilyen vagy olyan csodákat, gyógyításokat végeztek, ilyen vagy olyan elragadtatásban volt részük.
Igehely: Mk 16:19-20; Kulcsige: Mk 16:19 „Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült.”
Elgondolkoztam azon, hogy mit mondtak a tanítványok egymás között, miután saját szemükkel látták Jézus mennybe emelkedését. Tény volt, nem ámítás. Valami, amit ember még nem látott addig.
Igehely: Mt 23:1-13; Kulcsige: Mt 23:13 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.”
Jézus szól az Őt körülvevő néphez. Szavai kemények, inkább dorgálnak, mint tanítanak. Az írástudók, a farizeusok és az elöljárók a zsinagógákban, a nyilvános helyeken, az ünnepi ebédeken nagyon szerették a főhelyeket, nagyon szerették, hogy megkülönböztetett tisztelettel kezeljék őket.
Igehely: Zsolt 89:1-19; Kulcsige: Zsolt 89:12 „Tied a menny, tied a föld is, te hoztad létre a földkerekséget és azt, ami betölti.”
A zsoltár témája lépcsőzetesen bontakozik. Már a zsoltár címében megtaláljuk az utalást a Dávid házával kötött szövetségre. A szövetség Isten jóságának, kegyelmes tetteinek bizonyítéka, amely megmarad rendíthetetlenül, és amire minden nehéz helyzetben hivatkozni lehet.
Igehely: 2Kir 2:1-11; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután beszélgetve továbbmentek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”
Egy titokzatos csodának, eltűnésnek, és két ember közötti szoros kapcsolatnak vagyunk a tanúi. Az ige szövege rejtélyes módon megörökítette az utókor számára, hogy Illést tüzes szekérrel ragadta magához a mennybe az Úr.
Igehely: 1Móz 28:10-22; Kulcsige: 1Móz 28:17 „Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmetes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.”
A megjelölt igerészben számomra kedves történet van megörökítve. Ebből az igerészből szolgáltam először életemben nagytatámmal együtt, a gertenyesi (szülőfalum) kis magyar gyülekezetben.
Igehely: Róm 13:1–7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”
Néha elgondolkodom azon, hogy milyen lenne az életünk, ha őseink nem vándoroltak volna Európába, és nem telepedtek volna le a Kárpát-medencében? Nemrég találkoztam egy ujgur felmenőkkel rendelkező kazah fiatalemberrel. Örömében videoklipet készített a „távoli rokonnal” arról, hogy milyen hasonló kiejtésű szavaink vannak. Nem érdekes, hogy ezer év múlva is ezek a közös szavak fellelhetők?