Igehely: 1Pt 2:13-17; Kulcsige: 1Pt 2:17 „Mindenkinek adjátok meg a tiszteletet, a testvéreket szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.”
1.) A hívő ember legyen tisztelettudó. Különösen azok felé, akiknek jár a tisztelet, legyen az iskola- vagy városvezető, cégigazgató, tanár, főnök stb. Erre nevelnünk kell gyermekeinket, és példát is kell mutatnunk ebben egymásnak.
Igehely: 1Tim 2:1-4; Kulcsige: 1Tim 2:1-2 „Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben.”
Kér és int az Úr, hogy mindenféle imádsággal imádkozzunk. Könyörgések, imádságok, esedezések és hálaadások – ismerem őket, szoktam gyakorolni? Aztán mindenféle emberért is imádkoznunk kell.
Igehely: Péld 8:15-16; Kulcsige: Péld 8:15 „Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek.”
Természetünknél fogva mi mindnyájan lázadók vagyunk. Magunk, és ha lehet, még mások urai is akarunk lenni a bűnbeesés óta. A megtérés abban áll, hogy elfogadom az Istent annak, ami - Úrnak az életemben, sőt kívánom és akarom az ő vezetését, irányítását, mert megváltozott a gondolkodásom.
Igehely: Róm 13:1-7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”
Korunk sok égető kérdését válaszolja meg ez az Ige. Kellenek-e hatalommal rendelkező vezetők? Kell-e büntetni a rosszat, vagy csak rehabilitálni? Van-e joga az államhatalomnak halálbüntetést gyakorolni? Nehéz kérdések ezek. Nézzük most az Igét a következő 2 kérdés alapján:
Igehely: 2Kor 13:10-11; Kulcsige: 2Kor 13:11 „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.”
Isten a rendnek és nem a zűrzavarnak az Istene. Az apostol ezt az isteni rendet akarta megőrizni a gyülekezetben az intés által, amit levélben küldött a korinthusi gyülekezetnek.
Igehely: 1Kor 14:26-40; Kulcsige: 1Kor 14:33 „Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.”
Az apostol egyrészt a kegyelmi ajándékok használatában akart változásokat munkálni a korinthusi gyülekezet istentiszteleti gyakorlatában.
Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”
A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?