Igehely: ApCsel 3:1-11; Kulcsige: ApCsel 3:6 „Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!”
Péter és János együtt mentek fel a templomba. Sok minden elválaszthatta volna őket egymástól, de a Szentlélek összekötötte őket. Egy mély lelki rokonság, az Isten akaratának a cselekvése tartotta össze őket.
Igehely: Lk 12:22-34; Kulcsige: Lk 12:32 „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!”
„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok.” – így szólt a Mester a tanítványaihoz, miután nehezen elviselhető dolgok bekövetkeztéről beszélt. Gyakran találjuk magunkat aggodalomban: Mit hoz a holnap, lesz-e munkánk, és elég-e a nyugdíj a számlákra? Hogy lesz majd, ha nem lehet adni-venni?
Igehely: Zsolt 86:1-17; Kulcsige: Zsolt 86:9 „Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek.”
Az előbbi napokon Isten Szentlelkének a gyülekezetben gyakorolt megnyilvánulásait szemlélhettük. Mindannyian szeretnénk ahhoz hasonlóan tapasztalni Isten közreműködését ma is.
Igehely: ApCsel 5:33-42; Kulcsige: ApCsel 5:38b-39 „Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; ha pedig Istentől való, akkor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhetne, hogy Isten ellen harcoltok.”
Az apostoloknak a Jézusról szóló beszéde mellett a Szent Szellem bizonyságtevése olyan erősnek bizonyult, hogy Izráelnek a názáreti ellenes legfőbb tanítói is elbuktak. A helyzet megoldását csak az apostolok megsemmisítésében látták.
Igehely: ApCsel 5:17-32; Kulcsige: ApCsel 4:20-21a „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. Azok pedig, miután megfenyegették, elbocsátották őket, mivel semmi lehetőséget nem találtak arra, hogy megbüntessék őket.”
Az apostolok méltatlankodás nélkül elfogadják a hatósági döntést, a bebörtönzést. Engedelmességük származéka az újabb isteni beavatkozás egy angyal megjelenésével. Így valósul meg a „győzelemről győzelemre” jutás, a meggyőző kijelentés, hogy a Krisztus parancsa felülírja az emberi rendelkezést.
Igehely: ApCsel 2:42-47; Kulcsige: ApCsel 2:42 „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”
Az első gyülekezet tevékenységének leírását találjuk itt. A különböző társadalmi helyzetekből jött emberek saját lelkükben tapasztalták Isten Szellemének munkáját. A közösségi élet Isten jelenlétében történik. Az imádatban ott van az Imádott. A kenyér megtörésében jelen van a Megtöretett.
Igehely: ApCsel 20:7–12 Kulcsige: ApCsel 20:7 „A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál tanította őket, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította.”
Pál apostol csak néhány napot töltött Troászban. A hét első napján, azaz vasárnap, a kenyér megtörésére gyűltek össze az Úr gyermekei, megemlékezni Jézus Krisztus áldozatáról, amit értünk, a bűneinkért vállalt az Úr. Jó nekünk ezt soha el nem felejteni, és időnként feleleveníteni magunk előtt azt a tényt, hogy az Atya nagy árat fizetett a megváltásunkért.