Igehely: ApCsel 8:26-40; Kulcsige: ApCsel 8:39 „Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és nem látta őt többé a főember, de örvendezve haladt tovább az útján.”
Amikor tervezünk, általában széles látószögben tesszük ezt. Azonban, amikor belevágunk a kivitelezésébe, a mindennapi munkában nagy valószínűséggel beszűkül a látásunk, és csak a pillanatnyi feladatokra koncentrálunk. Ez veszélyt jelent az egész terv kimenetelére nézve.
Igehely: Jn 4:27-42; Kulcsige: Jn 4:40 „Amikor tehát a samáriaiak Jézushoz értek, kérték őt, hogy maradjon náluk. És ott maradt két napig.”
Néhányszor ért már meglepetés, amikor olyannak az életében láttam változást, akiből soha nem néztem volna ki, hogy az megtörténhet. Samáriára is így tekintettek a zsidók. Semmi jót nem néztek ki belőlük, és nem is kívánták, hogy jó dolgok történjenek velük.
Igehely: Hós 7:1-16; Kulcsige: Hós 7:8 „Efraim a népek közé keveredett. Olyan lett Efraim, mint a meg nem fordított lángos.”
A gyermekeim tudják, hogy szeretem őket, és számíthatnak rám bármikor, azonban mindennap kipróbálnak más utakat, lehetőségeket, mint amiken én szeretném őket vezetni. Nagy léptékben Isten népe is hasonlóan viselkedett az olvasott prófécia idején.
Igehely: ApCsel 8:5-25; Kulcsige: ApCsel 8:14 „Amikor meghallották a Jeruzsálemben levő apostolok, hogy Samária befogadta az Isten igéjét, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost.”
Kíváncsiak vagyunk azokra a dolgokra, amelyeket nem tudunk világunk törvényeinek keretei közé beszorítani. Ha a számunkra lehetetlen megtörténik, akkor készek vagyunk elköteleződni. Simon varázslónak is sok rajongója volt.
Igehely: ApCsel 8:1-4; Kulcsige: ApCsel 8:4 „Akik pedig szétszóródtak, elmentek, és hirdették az igét.”
Emlékszel még, hogy a biológiaórák miről szóltak? Az élőlények felépítéséről, működéséről, szaporodásáról. Ha körülnézel a természetben, akkor az életet látod, amint növekszik, szaporodik, terjeszkedik. Az életnek ez a természete.
Igehely: Zsolt 51:1-21; Kulcsige: Zsolt 51:9 „Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó.”
Habár igyekszünk arra, hogy Istennek tetsző életet éljünk, mégis olykor azon kapjuk magunkat, hogy már megint beengedtünk valami olyat, ami beszennyezte a gondolatainkat, szívünket. Mit kell tegyen az Úr gyermeke ilyen helyzetben?
Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”
Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni. A farizeusok és az írástudók nem tudták ezt megérteni, mert nem tartoztak a Jó Pásztor juhai közé.
Isten adhat és adott is némely személyeknek tekintélyt, hatalmat, hogy igazságot és törvényeket alkossanak. Azt olvassuk: „istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan” (Zsolt 82:6). De megmásíthatatlan és érvényteleníthetetlen törvényt csak Isten adhat.