Mindennapi áhítatok

2021. november 15., hétfő

Igehely: 1Kir 2:26-27; Kulcsige: 1Kir 2:27 „Így űzte el Salamon Ebjátárt, nem lehetett többé az Úr papja. Ezzel beteljesedett az Úr igéje, amelyet Éli házáról mondott Sílóban.”

Istennek vannak ítéletes ígéretei is, amelyek beteljesednek, ha nem történik őszinte megtérés. Mi volt Éli és fiai bűne, ami miatt az ítélet rájuk zúdult? Isten kijelentette magát Éli házának, kiválasztotta őket, hogy az Úr házában a papi szolgálatot végezzék. Ez egy kiváltságos helyzet volt.

2021. november 14., vasárnap

Igehely: Zsid 6:11-20; Kulcsige: Zsid 6:15 „És így, miután Ábrahám türelemmel várt, beteljesült az ígéret.”

Ma Ábrahámról olvastunk, aki béketűrésével megnyerte az Isten által adott ígéreteket, s ezzel példaképünk lett. Sokat várt, és türelmesen, mivel Isten esküvel megerősített szavát elhitte. Nem volt könnyű várni, különösen arra az ígéretre, hogy „megsokasítván megsokasítalak téged”. (14.

2021. november 13., szombat

Igehely: Jel 21:5-8; Kulcsige: Jel 21:6 „És ezt mondta nekem: Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.”

Ezen a földön sokszor megszomjazunk. Egy pohár friss víz már enyhíti a szomjúságunkat, de fontos, hogy legalább két liter folyadékot fogyasszunk naponta. Aztán előfordul, hogy úgy gondoljuk, el kell érnünk ezt is, meg azt is, megszomjazunk erre is, meg arra is.

2021. november 11., csütörtök

Igehely: Jer 17:9-13; Kulcsige: Jer 17:13 „Uram, te vagy Izráel reménysége, megszégyenülnek mind, akik elhagynak téged. A tőled elpártolók nevét a porba írják, mert elhagyták az Urat, a friss víznek forrását.”

Mi sokszor látszat szerint ítélünk, Isten azonban a szívek és a vesék ismerője és vizsgálója. Ő nem a látszat után ítél és cselekszik, hanem mindenkinek az élete gyümölcse szerint fizet meg. Egészen egyszerűen gyümölcstermő fák vagyunk-e, vagy csak gyökérrel, törzzsel és ágakkal rendelkezünk.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 25:7–10; Igehely: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

„… meghalt Sára Kirjat-Arbában” (1Móz 23:2). Amikor gyászjelentést olvasunk, nem is gondolunk rá, mennyi fájdalom, könnyes szomorúság lehet annak a szívében, aki azt megfogalmazta és küldte. Sára Ábrahám életének a másik fele volt. Úgy maradt Ábrahám késő vénségére, mint egy öreg fa, amelynek levágta a villám a koronáját. Megtépázva, megsebesítve, csonkán! Valaki, aki örömben-bánatban, a nagy ígéret várásában és beteljesedésében részestársa volt: elment. Örökre!