Mindennapi áhítatok

2021. december 28., kedd

Igehely: 1Thessz 5:1-10; Kulcsige: 1Thessz 5:6 „Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok!”

Mielőtt nekifogtam e sorok írásának, erőt vett rajtam egyfajta tunyaság. Csak ültem, nézegettem az egymás után lefutó posztokat a facebookon, és egyáltalán nem volt kedvem áhítatot írni. Aztán a kötelességtudat csak azt súgta, vegyem elő a Bibliámat, és haladjak az írással.

2021. december 27., hétfő

Igehely: Zsid 2:5-10; Kulcsige: Zsid 2:9 „Azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és méltósággal koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált.”

Mit látunk? Attól függ, hova nézünk. Van, aki néz, de nem lát. Tekintget mindenfelé, észrevesz sok apróságot, szép és csúnya dolgokat, de nem látja a lényeget. Néz a szemével, de nem lát a hitével. Vagy mert nincs neki, vagy mert engedte elsorvadni.

2021. december 26., vasárnap

Igehely: Lk 2:21-35; Kulcsige: Lk 2:32 „Hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsőségül népednek, Izráelnek.”

Az Úr Jézus Krisztus születésével a mindenható Isten megérkezett a földre. Egy szegény, szerény zsidó házaspár gyermekeként jött. Embernek született az emberek közé. A teremtő meglátogatta teremtettjeit. Áttörte az eget fizikailag, hogy majd áttörhesse a szellemi korlátokat is.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Zsolt 24:1–10; Kulcsige: Zsolt 24:8 „Ki az a dicső király? Az erős és hatalmas Úr, az Úr, aki hatalmas a harcban.”

A mi Urunk a Seregek Ura. Legyőzhetetlen, ezért mindig győzelemre vezeti azokat, akik vele járnak. Az Ószövetségben számos példa van erre. Saul király akkor vét nagyot, amikor a győzelmet önmagának tulajdonítja, oszlopot emel önmagának. Dávid az Úrral felvértezve győzi le Góliátot, és számtalan győztes csatájában láthatjuk, hogy az Úr ment előtte: „Ha majd lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor szállj csatába, mert előtted megy Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát!” (1Krón 14:15).