Igehely: Zsolt 100:1-5; Kulcsige: Zsolt 100:4b–5 „Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”
Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Ez a felszólítás arra buzdít, hogy dicsőítsük mi is Istent az Ő templomában, ahol a nagy dicsőítő sereg az angyalokkal együtt ünnepi indulót énekel. Vigadozással menjünk eléje, örömmel szolgáljunk, mert ez az a nap, amit az Úr szerzett.
Igehely: 5Móz 4:1-14; Kulcsige: 5Móz 4:9 „Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azokról, amiket saját szemeddel láttál, és ki ne vesszenek emlékezetedből, amíg csak élsz! Ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal is.”
Ha az Úr munkáiról, csodatetteiről és megjelenéséről olvasunk, azonnal észrevesszük Isten hatalmának sokszínűségét, amit részben a teremtett világban szemlélhetünk. A pusztai vándorlás során Izráel meglátta, hogy nem a népek isteneihez hasonló Istenük van.
Igehely: Zsolt 102:1-28; Kulcsige: Zsolt 102:13 „De te, Uram, örökre megmaradsz, nemzedékről nemzedékre emlegetnek.”
Ez egy panaszzsoltár. Valószínű, a fogság ideje körül keletkezett, mert a 14. versben a betelt és megszabott időt említi, amit Isten határozott meg büntetésül Izráel engedetlensége miatt. Ebben a zsoltárban a szenvedő ember imádkozik, kiönti lelke bánatát, mert szívén viseli Sion gyalázatát.
Igehely: Zsolt 78:1-11; Kulcsige: Zsolt 78:4 „Nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.”
Aszáf prófétai kijelentéssel kezdi a tanítását: „Figyelj, én népem”, ami megegyezik a „Halld Izráel” (5Móz 6:4) felszólítással. A zsidó vallási kultúrában ez hozzátartozott a parancsolatokhoz.
Igehely: Zsid 13:17-25; Kulcsige: Zsid 13:18 „Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni.”
A Biblia elénk tárja először Jézus szenvedését, majd apostolai áldozatos fáradozását, hogy megérthessük, milyen az a szeretet, mely másokat önmaga és személyes érdekei elé helyezve munkálkodik. A Szentlélek vizsgálja tetteink mozgatórugóit, és lelkiismeretünkön keresztül jelzéseket ad nekünk.
Igehely: Zsid 13:8–16 Kulcsige: Zsid 13:14 „Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük.”
Az újszövetségi kinyilatkoztatás nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Krisztust követő hívő felkészülten, a múlandók közti forgolódásából győzelmesen lépjen át a „maradandó városba”. Az itt élő, dolgozó ember kísértése, hogy szinte minden erejével a földi élettel járó feladataira koncentráljon.
Igehely: Mt 5:14–16; Kulcsige: Mt 5:16 „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”
Történetet olvastam egy gyermekről, aki kíváncsian mászott fel a világítótorony tetejére, hogy végre megcsodálhassa azt a fényt, ami száz kilométerre is világít a nyílt tengeren, figyelmezteti a hajókat a veszélyre, és megóvja őket a hajótöréstől. De igencsak meglepődött, amikor csak egy kis olajmécsest talált, amely körül a sok-sok lapra csiszolt üveggömb a fényt ezerszeresére növelte az adott irányban.