Igehely: Jn 1:1-5; Kulcsige: Jn 1:1 „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt.”
Az evangéliumok Jézus életművét és váltságmunkáját mutatják be különböző megvilágításban. Megkezdik születésével, gyermekkorával, majd tetteit, csodáit, végül halálát és feltámadását írják le. Egyedül a János evangéliuma kivétel, ahol János Jézus személyét az örökkévalóság irányából vezeti be.
Igehely: Jn 4:39-42; Kulcsige: Jn 4:42 „Az asszonynak pedig meg is mondták: Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.”
Hétköznapi szóhasználatban isteni és emberi szabadítókra vonatkozik ez a kifejezés. Az istenek kimentik a halandókat különböző veszélyekből.
Igehely: Jn 8:12-14; Kulcsige: Jn 8:12 „Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
Nem szeretjük a sötétséget. Nincs biztonságérzetünk, nem tudunk tájékozódni, nincs életkedvünk. Ezért fényre van szükségünk. Az élővilágunknak is szüksége van rá. Mennyivel inkább igaz ez a szellemi világra!
Igehely: Ézs 53:4-9; Kulcsige: Jn 1:29 „Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”
Amennyire nem tudunk betelni Jézus hatalmával, nagyságával, annyira felfoghatatlan az, ahogy János bemutatja Őt a Jordán partján a hozzá jött küldöttségnek.
Igehely: Jel 22:12-13; Kulcsige: Jel 22:13 „Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.”
Hitünk, szolgálatunk, imádatunk középpontjában nem egy jól megszervezett és jól működő rendszer van, nem is egy olyan vallás, amely kitűnően beilleszkedik minden kultúrába, nyelvbe, időbe, hanem Jézus Krisztus személye.
Igehely: Róm 4:1-8; Kulcsige: Róm 4:5 „Aki pedig nem fáradozik, hanem hisz abban, aki megigazítja az istentelent, annak Isten a hitét számítja igazságul.”
A megmentő, üdvözítő hit „tulajdonítattik” nekünk igazságul. Ilyen volt Ábrahám hite, ezért lehetett áldott, s az Úr „bűnt nem tulajdonított neki”. De figyeljük meg az ő hitét, mert itt van az üzenet lényege. Ábrahám hite cselekvő volt.
Igehely: ApCsel 26:18–23; Kulcsige: ApCsel 26:18 „Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.”
Pál apostolt Isten elsősorban a pogányok felé való szolgálatra hívta el. Egyik kedves énekünk így szól: „Elhívtalak azért, hogy nékem szolgálj, elhívtalak azért, hogy nékem élj!” Testvérem, hová szól a te elhívásod? Emlékezz vissza, téged hol és mikor szólított meg Isten! Az apostol életében ez a pont a damaszkuszi úton jött el. Pál a déli napfénynél is világosabban hallotta az őt megszólító hangot, és engedelmesen folytatta tovább az útját, betöltve küldetését. Sokakat kivezetett a sötétségből a világosságra, hirdette az evangéliumot.