Igehely: Lk 12:49-53; Kulcsige: Lk 12:51 „Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Mondom nektek: semmiképpen, hanem inkább meghasonlást.”
Elmondja az Úr, hogy neki is keresztséggel kell megkereszteltetnie, és szorongattatik, amíg az bekövetkezik. Az Úr Jézus a kereszthalálára gondolt, és szorongott, mivel tudta, mit jelent Isten előtt megállni úgy, hogy a bűneinket magára veszi.
Igehely: Lk 12:41-48; Kulcsige: Lk 12:47 „Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette azt, vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap.”
Ez az igerész is az Úr Jézus második visszajövetelével kapcsolatos. A példázat arról szól, arra figyelmeztet, hogy nem elég elméletben készülgetni: valóban készen kell lenni. Valaki tudhatja, hogy hogyan kell várni az Urat, de ha a gyakorlatban nem teszi, akkor az elméleti tudás nem sokat segít.
Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: Lk 12:36 „Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.”
Ebben a szakaszban az Úr Jézus arról tanít, hogy a tanítványok legyenek hasonlatosak a példázatbeli szolgához, aki várta Urát. A felövezett derekak és meggyújtott lámpások jelzik, hogy milyen a helyes várakozás: legyenek szolgálatra készek, és szolgáljanak.
Igehely: Lk 12:33-34; Kulcsige: Lk 12:33 „Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.”
Olyan világban élünk, ahol fontos mindaz, ami erre a földi életre irányul. A földi kincs szerzése sok embernek ad egyfajta biztonságérzetet a jövőre nézve. Bebiztosítva érzi magát, ha nehezebb idők jönnének. Éppen ezért sokan építik anyagi téren a jövőjüket.
Igehely: Lk 12:22-32; Kulcsige: Lk 12:22 „Tanítványaihoz pedig így szólt: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek.”
Jézus világosan elmondja, hogy miért felesleges aggódni. Először arra mutat rá, hogy az aggódás azért felesleges és haszontalan, mert az élet sokkal több, mint az eledel és a ruházat. Elmondja, hogy a tanítványok sokkal értékesebbek a madaraknál és liliomoknál.
Igehely: Lk 12:13-21; Kulcsige: Lk 12:21 „Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.”
Miközben Jézus a tanítványokat oktatja, odamegy hozzá egy ember, és segítséget kér tőle abban, hogy megszerezhesse a családi örökség jogosan őt illető részét. Ezzel elárulta, hogy csak a vagyon érdekli, és mennyire érzéketlen mindaz iránt, amit Jézus mond.
Igehely: Zsolt 106:34–48; Kulcsige: Zsolt 106:43-44 „Sokszor megmentette őket, de ők önfejűen engedetlenek maradtak, és mélyre süllyedtek bűneik miatt. Mégis rájuk tekintett nyomorúságukban, meghallgatta esedezésüket.”
Bizalom. Hűség. Isteni tulajdonságok ezek, amelyek megjelenhetnek az emberek életében is. Elmondhatjuk, hogy mindenki szeret ennek élvezője lenni, viszont ezt kimunkálni annál nehezebb. A bizalom és a hűség törékenyek, elég egy rossz mondat, egy hiba, és megkeseredik akár a legerősebb kapcsolat is. Csodálatos azonban az Isten oldalát vizsgálni, ahol ezek tökéletesek, ahogy maga a Teremtő is az. Természetesen vannak élethelyzetek amikor megkérdőjelezzük ezek valóságát, de előbb-utóbb rá kell jönnünk: az Atya túlcsorduló szeretete megmutatkozik akkor is. Mindennel jót munkál.