Mindennapi áhítatok

2023. február 1., szerda

Igehely: Jn 6:43-51; Kulcsige: Jn 6:51 „Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.”

Az ember nem tudja elképzelni az életet kenyér nélkül. Táplálék nélkül nem tud élni senki. Ezért folyamatosan szüksége van szervezetünknek az éltető kenyérre. Belső emberünk is így igényli a lelki táplálékot. Ezt már sokan nem értik, mert szellemileg halottak.

2023. január 31., kedd

Igehely: Jn 6:36-42; Kulcsige: Jn 6:42 „És azt kérdezték: Nem Jézus ez, József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam le?”

Szeretnél olyan személlyel találkozni, aki a mennyből jött? Vagy olyannal beszélgetni, akinek túlvilági élményei vannak? Ha tényleg természetfeletti történne körülöttük, nem is tudnánk, mit kezdeni vele.

2023. január 30., hétfő

Igehely: Jn 6:28-35; Kulcsige: Jn 6:33 „Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak.”

Ha felismered a célt, az igazi értéket, akkor már komolyabban érdekel egy ügy, főleg, ha lelki. Igazán csak egy szükséges dolog van. Szeretnéd tudni ma is, hogy melyek az Istennek tetsző dolgok? Az Ószövetségben voltak olyan személyek, még uralkodók is, akik olyat tettek, ami tetszett az Úrnak.

2023. január 29., vasárnap

Igehely: Jn 6:22-27; Kulcsige: Jn 6:27 „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten.”

Nyüzsögni, a tömeggel együtt keresni a kapcsolatot a Mesterrel, kiváltság lehetett. Betegek, leprások, lelki szomjtól gyötörtek özönlöttek, hogy találkozhassanak a Messiással. Mások csak vallásos kíváncsiságból keresték Jézust. Egyesek talán anyagi jólétet reméltek a találkozástól.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 14:8–20 Kulcsige: ApCsel 14:11 „Amikor a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így kiáltottak: Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!”

Pált és Barnabást egyik nap istenítették, másnap pedig megkövezték. Döbbenetes, hogy ilyen rövid időn belül ilyen végletekre képes az ember! Míg a csoda elég volt arra, hogy Pált és Barnabást Zeusznak és Hermésznek higgyék, arra már nem volt elég, hogy az általuk hirdetett üzenetet befogadják. Látták a csodát, és úgy reagáltak, ahogy a hitük szerint természetes volt: a sánta gyógyulása csakis az istenük tette lehet. Hiába a csoda, ha az ember a saját elvárásán vagy meggyőződésén kívül nem hajlandó mást elfogadni.