Igehely: Lk 5:12-16; Kulcsige: Lk 5:13 „Jézus kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától.”
A fizikai érintésnek nagy a hatása, de amikor Jézus Krisztus érint meg valakit, az meggyógyul. Senki nincs, akit ne ért volna az életben kisebb, nagyobb sérelem. Ezeknek minden esetben vannak következményei, éppen úgy, mint a Jézus idejében élő leprás betegnek. Ezekkel együtt kellett élnie.
Igehely: Lk 5:1-11; Kulcsige: Lk 5:7 „Ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.”
Mi, keresztyén emberek nagyon jól tudjuk elméletben, hogy mennyi áldás származik abból, ha engedelmeskedünk Istennek. Ennek ellenére ezt naponként meg kell harcoljuk. Péter sok mindent átélt Jézus társaságában, de mégsem volt könnyű kivetnie a hálót.
Igehely: Lk 4:42-44; Kulcsige: Lk 4:43 „Ő azonban ezt mondta nekik: Más városokban is hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát, mert ezért küldettem.”
Reánk, emberekre elkerülhetetlenül hat és befolyásol is a tömeghatás. Általában azt csináljuk, amit sokan körülöttünk és ott érezzük legtöbbször jól magunkat, ahol sokan vannak. Ez önmagában nem rossz, de veszélyes lehet. Hiszen legtöbbször nem a sokaság akarata a helyes.
Igehely: Lk 4:40-41; Kulcsige: Lk 4:40 „Napnyugtakor mindenki hozzávitte a különféle bajokban szenvedő betegét; ő pedig mindegyikükre rátette a kezét, és meggyógyította őket.”
Voltak betegek, akikhez elment Jézus. Voltak, akik jöttek Jézushoz és voltak, akiket vittek, ezekről tesz említést ez a rövid igeszakasz. Nem az a lényeg, hogy egy beteg miként jut el orvoshoz, hanem az, hogy eljusson hozzá.
Igehely: Lk 4:38-39; Kulcsige: Lk 4:39 „Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra, mire az elhagyta az asszonyt.”
A betegség a bűneset óta következményként van jelen mindnyájunk életében. Nem kerül el bennünket sem, akik Isten gyermekei vagyunk. A kérdés az, mit teszünk amikor szembesülnünk kell vele? Lukács azt írja, hogy Péter anyósát magas láz gyötörte és kérték Jézust, hogy segítsen rajta (38. v).
Igehely: Lk 4:31-37; Kulcsige: Lk 4:36 „Jézus azonban ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle! Erre az ördög odavetette az embert közéjük, kiment belőle, de semmi kárt nem tett benne.”
Jézus Krisztus szavának hatalmát látjuk megnyilvánulni ebben a történetben. Ezt sokan elismerték, de nem mindenki tapasztalta meg. A kapernaumi zsinagógába bejutott tisztátalan lélektől megszállott ember viszont átélte Jézus Krisztus szabadítását.
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?