Mindennapi áhítatok

2023. február 17., péntek

Igehely: Fil 4:15-20; Kulcsige: Fil 4:18 „Átvettem mindent, és bővelkedem. Megvan mindenem, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött jó illatú, kedves, Istennek tetsző áldozatként.”

A filippi gyülekezet megértett egy lényeges igazságot: miután mások erőfeszítése folytán eljutott hozzájuk az evangélium, ők is megtehetik, hogy áldozatot vállaljanak az evangélium további terjedéséért. E célból felvállalták időnként Pál apostol anyagi javakkal való támogatását.

2023. február 16., csütörtök

Igehely: 1Pt 2:18-20; Kulcsige: 1Pt 2:20 „De milyen dicsőség az, ha kitartóan tűritek a hibátok miatt kapott verést? Ellenben, ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében.”

Az elmúlt évtizedekben kialakult jóléti világ magával hozta az árucikkek bő választékát, és az azokhoz való gyors hozzáférést. Mindeközben hiánycikké váltak az erény és a jellemesség egyes kellékei, közöttük a türelem is.

2023. február 15., szerda

Igehely: Róm 14:17-18; Kulcsige: Róm 14:18 „Mert aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és megbízható az emberek előtt.”

Bálám azt hitte, hogy helyes, amit tesz, de csak szamarának csökönyössége mentette meg az életét (4Móz 22:32–33). Saul az amálék elleni harcot jól elvégzett küldetésnek gondolta, pedig ott dőlt el véglegesen, hogy Isten elveszi tőle a királyságot (1Sám 15:20–23).

2023. február 14., kedd

Igehely: Zsid 11:5-6; Kulcsige: Zsid 11:6 „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.”

Mikeás próféta idejében feltették a kérdést: „mivel járuljak az Úr elé?” (Mik 6:6), azt gondolva, hogy az Isten előtti kedvességet rituális cselekedetekkel vagy az áldozatra szánt javak mennyiségével lehet megszerezni. Hajlongás, égőáldozat, kosok ezrei, olajpatakok tízezrei, emberáldozat?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.