Igehely: ApCsel 7:51-60; Kulcsige: ApCsel 7:56 „Ekkor így szólt: Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll.”
A világ keresztyénsége ma megemlékezik azokról, akik életüket adták az evangéliumért. Az ünnep eredete egészen Néró császár keresztyénüldözésének idejéig nyúlik vissza. Ő volt az, akinek parancsára Rómát felgyújtották, mert a lángokból akart ihletet meríteni Trója pusztulásáról szóló verséhez.
Igehely: 1Thessz 5:12-22; Kulcsige: 1Thessz 5:15 „Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki iránt.”
Egy nagyon nehéz élethelyzetben lelkipásztorom megkérdezte tőlem: „Meg tudsz neki bocsátani?” Sok minden megfordult a fejemben, latolgattam a lehetőségeket, de a Szentlélek meggyőzött, és így válaszoltam: „Hívő emberként nincs más lehetőségem.
Igehely: Kol 2:4-12; Kulcsige: Kol 2:8 „Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz igazodik.”
A világjárvány alatt megtelt az internet igehirdetésekkel, élő közvetítésekkel, különböző vallásos témájú videókkal. Néhány keresztyén könyvkiadó válogatás nélkül dobja piacra az izgalmasnál izgalmasabb újdonságokat ismeretlen, vagy szélsőségeiről ismert keresztény szerzőktől.
Igehely: Fil 1:27-2:5; Kulcsige: Fil 2:4 „És senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”
Néhány hete találkoztam egy baptista hívő asszonnyal. Amikor beszélgettünk, kiderült, hogy már régen nyugdíjba mehetett volna a 40 éves lehetőséggel élve, de nem tudott. A cég, ahol dolgozik, éveken keresztül bejelentés nélkül foglalkoztatta.
Igehely: Ef 5:10-20; Kulcsige: Ef 5:15 „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen.”
Egy frissen megtért fiatalember a munkahelyén üzemről üzemre járt, és mindenhol bizonyságot tett megtéréséről. Egy hét múlva kezébe adták a munkakönyvét. Ezt követően a gyülekezetben is bizonyságot tett arról, hogy munkahelyéről a hite miatt tették ki.
Igehely: Gal 5:7-17; Kulcsige: Gal 5:15 „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, el ne emésszétek egymást!”
„Ha pedig egymást marjátok és faljátok...” Hát milyen hívő gyülekezet az, akiknek ezt kell vagy lehet írni!? Nem szeretetben együtt munkálkodó közösség a gyülekezet? Az kellene, hogy legyen.
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.