Igehely: Neh 13:15-31; Kulcsige: Neh 13:22b „Ezért is emlékezz meg rólam, Istenem, és légy kegyelmes hozzám nagy szereteted szerint!”
Nem volt könnyű szembenézni Nehémiásnak azzal, amit visszatérésekor tapasztalt. Nemcsak a pappal volt baj, nemcsak a vezetőkkel, de a köznéppel is. Ugye milyen hamar meglátszanak a romlás jelei? Melyek voltak ezek? Nem tartották meg a szombatot, a nyugalom napját.
Igehely: Neh 13:1-14; Kulcsige: Neh 13:14 „Ezért emlékezz meg rólam, Istenem, és ne töröld ki könyvedből hűséges tetteimet, amelyeket Istenem házáért és az ottani teendőkért vittem véghez!”
Ahogy az lenni szokott, a hívő ember örömét a Sátán hamar megirigyli. Nehémiás tizenkét évi jeruzsálemi szolgálata után visszatért a királyi udvarba, Babilonba. Eközben Jeruzsálemben visszaélések történtek az Isten házának tisztaságával és annak javaival kapcsolatban.
Igehely: Neh 12:38-47; Kulcsige: Neh 12:44c-45a „Mert örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok és a léviták. 45 Ezek látták el az istentisztelettel és a tisztasági előírásokkal kapcsolatos tennivalókat meg az énekesek és a kapuőrök tennivalóit is.”
Az ilyen hálaadás és dicsőítés tetszik az Istennek, de még mások is gyönyörködhetnek benne. Úgy olvastuk, hogy még az asszonyok és gyermekek is örvendeztek, és messzire elhallatszott, mennyire örvendenek Jeruzsálemben. Ne csodálkozzunk ezen!
Igehely: Neh 12:27-37; Kulcsige: Neh 12:31a „Azután felküldtem Júda vezető embereit a fal tetejére, és felállítottam két nagy, hálaadó énekkart és menetet.”
Jeruzsálem falainak felszentelése egy hálaadó istentisztelet keretében történt. Amit megjegyezhetünk erről az istentiszteletről, hogy nagyszabású volt, mert minden lévitát összegyűjtöttek a hangszereikkel együtt. A hálaadó istentiszteletről nem hiányozhatott egy lévita sem.
Igehely: Neh 12:12-26; Kulcsige: Neh 12:23 „Lévi leszármazottainak a családfőit egy krónikában jegyezték föl egészen Jóhánánnak, Eljásíb fiának az idejéig.”
Ebben az igeszakaszban azoknak a papoknak és lévitáknak a családfői vannak felsorolva, akik a hazatéréstől kezdve szolgáltak a Nehémiás idejében, amikor Eljásib volt a főpap, egészen Jaddúáig. A léviták főemberei Nehémiás helytartósága előtt és alatt szolgáltak (24-26. v.).
Igehely: Neh 12:1-11; Kulcsige: Neh 12:8b „Mattanjá, aki hozzátartozóival együtt a magasztaló éneklés vezetője volt.”
A papok és léviták, akik Zerubbábellel tértek haza, és újraindították a templomi szolgálatokat, név szerint fel vannak sorolva. Huszonkét pap és hat lévita családfő. Egyikből több, a másikból kevesebb. Nem véletlen az arány sem. Több volt a pap, mint a dicsőítésvezető.
Igehely: Zsid 12:4–11; Kulcsige: Zsid 12:11 „Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”
Jézus úgy mutatta be a mennyei Atyával megélt kapcsolatát, hogy az mindannyiunk számára elérhető és valóságos lehet. Úgy mutatta be az Örökkévaló szeretetét, mint egy törődő édesapa kedvességét. A zsidó férfiak számára az ötödik parancsolat megtartása magától értetődő, születésüktől beléjük nevelt cselekvés volt, aminek természetes része volt a szeretetből és féltésből fakadó fenyítés. Ezt a fenyítéket a legtöbben örömmel fogadták, mert elhitték, hogy ettől függ, hogy hosszú életet élhetnek-e békességben.