Mindennapi áhítatok

2023. szeptember 21., csütörtök

Igehely: Kol 3:12-17; Kulcsige: Kol 3:14 „Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.”

Mi hívők, arra vagyunk elhívva Krisztusban, hogy elsősorban mi magunk új emberekké váljunk. Ehhez nekünk Krisztust kell felöltenünk (Gal 3:27). Nemcsak egyéni, hanem közösségi életünket is Krisztus kell, hogy áthassa.

2023. szeptember 20., szerda

Igehely: Fil 2:1-11; Kulcsige: Fil 2:1-2 „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.”

Ebben az igeszakaszban Pál apostol arra kéri és figyelmezteti a Filippiben élő szenteket, hogy ne csak hitvallásukban, és ne csak szóban legyen jelen a vigasztalás Krisztusban, a szeretetteljes intés, közösség a Lélekben, valamint az irgalom és könyörület, hanem a gyakorlatban is valósítsák azt m

2023. szeptember 19., kedd

Igehely: Róm 15:5-13; Kulcsige: Róm 15:6 „Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját.”

Isten a hívők közösségét, akiket Krisztusban elhívott, arra rendelte, hogy az Ő dicsőségének magasztalására legyenek. Ezért, miután hallották az igazság igéjét és befogadták azt, eljegyezte őket pecsétjével, a megígért Szentlélekkel (Ef 1:12–13).

2023. szeptember 18., hétfő

Igehely: ApCsel 2:37-47; Kulcsige: ApCsel 2:46 „Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben.”

Fontos, hogy egy helyi gyülekezetnek missziós látása és stratégiája legyen. Ezért egyes közösségek sokat áldoznak, hogy misszióra neveljék a tagokat.

2023. szeptember 17., vasárnap

Igehely: Jn 17:15-23; Kulcsige: Jn 17:21 „Hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.”

Jézus a főpapi imában (Jn 17) különös módon nem a világért könyörög, és a benne élő elesett, bűnös emberekért általában, hanem azokért, akiket neki adott az Atya, akik az övéi: „Én őértük könyörgök, nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid…” (Jn 17:9).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 10:17–24 Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: «Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.»”

Harminc évvel ezelőtt jelent meg egy film, amely Lukács evangéliuma alapján mutatta be Jézus életét. Több nyáron is levetítettem ezt a filmet kultúrházakban, sátrakban, utcán, még kocsmák udvarain is. Összességében vagy negyven alkalommal néztem meg, de nem tudtam megunni! A nézőket is megragadta, mert bemutatott egy mosolygós, derűvel, örömmel teli Jézust. Az emberek könnyen azonosultak vele. Ugyanakkor sokan a hívők közül megbotránkoztak: szerintük Jézus szentebb, visszafogottabb és komolyabb volt.