Igehely: 1Jn 4:15–21; Kulcsige: 1Jn 4:17 „Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban.”
Isten szeretetének a legnagyobb bizonyítéka irántunk ez: „elküldte a Fiát…” (10.v.), hogy „éljünk őáltala” (9.v.), erre utalnak 15–16. versek. Az ő szeretetét „mi ismerjük és hisszük”, sőt valljuk is, hogy „Jézus az Isten Fia” (15.v.).
Igehely: Fil 2:1–4; Kulcsige: Fil 2:2 „Akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.”
Mi következik Krisztus iránti szeretetünkből? Az övéinek szeretetteljes közössége is. Ennek fenntartása megkívánja, hogy egyetértésre jussunk, törekedjünk az egységre.
Igehely: Ef 3:14–21; Kulcsige: Ef 3:19 „És így megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok.”
Hogyan visz minket közelebb Istenhez a Krisztus szeretete? A Szentlélek segít szeretetteljes közösségbe kerülni az Úr Jézussal, ezáltal közel kerülni a mennyei Atyához is. Igeszakaszunk ebbe a lelki valóságba ad bepillantást.
Igehely: Ef 3:1–13; Kulcsige: Ef 3:6 „Hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.”
Ha a gyülekezetben élőknek tartaniuk kell egymástól vagy a vezetőiktől, ez a legrosszabb, ami Isten népe körében előfordulhat. Ha tőlünk, Krisztus követőitől és szolgáitól mások óvakodnak, az nagyon rossz képet mutat rólunk. Akhábtól, Jézabeltől, Heródestől mindenkinek tartania kellett.
Igehely: Jel 21:6-7; Kulcsige: Jel 21:7 „Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.”
A hitehagyás következtében fokozatosan zűrzavarossá válik a nyugati táradalom értékrendje és erkölcse. Tényleg rohanva megy az emberi faj egyre távolabb Istentől. A rossz tettek rossz következményének előszele sokakat megérint, ez a végidők csalhatatlan jele.
Igehely: Róm 10:9–13; Kulcsige: Róm 10:12 „Nincs különbség zsidók és görögök között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt.”
Úrnak vallani Jézust azt jelenti, hogy hiszünk benne. Hinni annyit jelent, hogy igyekszünk úgy élni, mint ő. Ha segítségül hívjuk a nevét, nem szégyenülünk meg, mert Lelke támogat.
Igehely: Mt 5:10–12; Kulcsige: Mt 5:10 „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.”
Nincs olyan ember, aki ne szeretne boldog lenni. Jézus látja az őt követő sokaság szívének vágyát, reménységét, boldogság utáni éhezését, s ott a hegyen elmondja, kik is a boldogok. Talán megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadják ezt a különleges értelmezését a boldogságnak. Ez egészen más, mint amit az emberek boldogságnak tudnak, vallanak. Az emberi tervek, vágyak elérése okozta boldogság ideig-óráig tart. A legjobb esetben e földi lét végéig. Az Úr Jézus minden egyes boldogmondása az örökkévalóság felé mutat. Ott teljesedik ki, és örökké tartó lesz. A 10. és 11.