d.e. Ami a menny örömét táplálja – Lk 15:1-7; Kulcsige: Lk15:7
Mondom nektek, hogy ugyanígy egyetlen megtérő bűnös miatt nagyobb öröm lesz a mennyben, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akiknek nincs szüksége megtérésre. (Lk 15:7)
Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus örült, amikor látta, hogy a társadalom kivetettjei, a bűnösök és vámszedők jönnek őt hallgatni. Maga mellé fogadta őket, asztalközösséget vállalt velük.
Isten Fiának jelenlétében a bűnösök megtértek és igazakká lettek Isten előtt. Az ige hatására megváltozott a gondolkozásmódjuk, megváltozott értelmük is hit által. Nem fordítva történt, hogy az Emberfia lett volna bűnössé, és elleste volna a bűnösök szokásait. Mert ő a jó Pásztor, és nem egy a juhok közül.
A Pásztornak fontos az egy elveszett juh, ott hagyja miatta az akolban a többit. Maga megy utána, mert értéket lát benne. Elveszett ugyan, de értékes. Érdemes keresni, egészen addig, amíg megtalálja. Minket is személyesen így keresett meg a jó Pásztor.
A megtalált lelket a Megváltó örömében a vállára veszi, és a többi közé, a gyülekezetbe viszi. Örömét fejezi ki az Úr a szentjei és barátai előtt, mert megtalálta az elveszettet. Igen, Isten örül. Vajon Isten öröme nekünk örömre, vagy közönyre ad alkalmat? (KÁ)
d.u. Szavaid alapján ítéltetsz el – Mt 12:33-37
Tulajdonképpen egy nagyon egyszerű képletet mond el az Úr Jézus, nem kell sokat filozofálni, hogy megértsük. A rossz fa rossz gyümölcsöt terem, a jó fa jó gyümölcsöt. Vagy legyetek jó fák, amelyek jó gyümölcsöt teremnek, vagy rossz fák, amelyek rossz gyümölcsöt teremnek! Ha az ember szíve gonosz, nem lehet azt várni, hogy valami jó jöjjön abból elő, tehát ahhoz, hogy valami jó jöjjön elő, ahhoz meg kell változni a szívnek. Néha könnyelműen kiejtünk szavakat, amelyek kétértelműek, hivalkodók, dicsekedők, nem gondolva arra, hogy az ítélet napján mindenikről számot kell majd adnunk.
Beszédünk sok mindent elárul rólunk, mert a beszédünk után ítéltetünk hamisnak vagy igaznak. A fa és a gyümölcs szorosan összetartozik, beszédünk és életünk is szorosan összetartozik, mert a szív teljességéből szól a száj. Amikor megnyitjuk ajkunkat beszédre, akkor vizsgázunk is, könnyen felismerhető a szív elrejtett embere. Legyen bensőnk Istentől átformálva, hogy onnan belülről csak jó származhasson. Beszédben is, magaviseletben is tükröződjön bensőnk valódi jósága. (PL)
