d.e. Jákób a hazaúton – 1Móz 32:22-33 (32:21-32)
Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet, és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam. (1Móz 32:31)
C.S. Lewis mondta: „Célozd meg a mennyet, megnyered a földet is! Célozd meg a földet, elveszítesz mindent!” Minden útnak két vége van: indulási és érkezési pontja. Változatosságát az adja, hogy ki és hogyan jár rajta.
Igénkben Jákób utazik hazafelé: családdal, gazdagsággal, minden földi áldással, de boldogtalanul. Hátul követi Lábán nem éppen baráti lelkülete (elvégre két csaló próbált megélni egymás mellett 14 évig!), elöl várja bátyja dühe. A helyzet elég reménytelen.
A Jabbók (jelentése: Ő megüresít) révénél egyedül marad, imádkozik. Fizikailag vesztes, lelkileg győztes. Mi történt? Találkozik Istennel, megüresíti magát, lemond a régi Jákób minden „erényéről”: önbecsülés, önértékelés, önbizalom (elvégre profi csaló volt: nevében hordta!). Új nevet kap: Izráel (jelentése: Akiért Isten harcol). Áldott név, áldott állapot. Döntenem kell, mitől vagyok kész megüresedni ma.
Célozd meg a mennyet ma is! „Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” (Ézs 55:7) (TI)
d.u. Itt vagyok, engem küldj! – Ézs 6:1-8
Az elhívásnak nincs mintája, modellje. Mindig a célzott személye és körülménye szabja meg a módját. Míg a körülmények változnak, az elhívás módja és a megbízás között szoros a kapcsolat. „Így szól az Úr:… ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat.” (Ézs 29:13)
Egyrészt látjuk a nép valós lelkiállapotát, viszonyítva az Isteni szentséghez, de egyben ez az a hely, ahol fel tudom ismerni a saját valós állapotomat is, ahol igazán magamra ismerhetek. A helyzet súlyosságát a személyes állapotom határozza meg, nem a nép helyzete. Saját állapotom megváltoztatása előbbvalóvá válik: „Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!” (5. v).
Isten szentségének közelsége hadd ragyogja be az életedet! Ő meggyógyít felületességedből, abból hogy mások bűnös állapotát lásd csak. Ettől a pillanattól Isten használni tud téged is. (TI)
