d.e. Garantált, de nem mi határozzuk meg a hogyant – Mt 7:7-11
Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. (Mt 7:7)
Vannak, akik annyira megszokták a kéregetést, hogy csak azzal vannak elfoglalva, hogy számba vegyék, mijük hiányzik, és hogyan szerezhetnék meg. Ha valakivel szóba elegyednek, szinte keresik, mit kérhetnek attól a személytől. Az ilyeneket előbb vagy utóbb kerülni fogják.
Mások meg ellenkezőleg, soha nem kérnének semmit senkitől. Fogukat összeszorítva próbálnak meg saját maguk boldogulni, nem függeni senkitől. Sokszor önmagukat nyomorítják meg makacsságukkal.
És vannak a gyermeki hittel és józansággal rendelkezők, kik ismerik adottságaikat, de korlátaikat is. Szembesültek hiányosságukkal, gyarlóságukkal, bűneikkel, fájdalmaikkal, kudarcaikkal, és belátták, önmagukban tehetetlenek. De találkoztak Azzal is, aki segíteni tud. Krisztussal, aki meg tudja szabadítani őket, kegyelmet tud gyakorolni velük szemben, erőt tud adni nekik, hogy megállhassanak a kísértésekben, elhordozzák a fájdalmakat. Akiknek kérésük, zörgetésük nyitott fülekre talál az Atyánál, mert nem „csupán élvezeteikre akarják azt eltékozolni” (Jak 4:3).
Mit kérsz ma az Atyától? És mire használnád? (KI)
d.u. A bölcsesség áldása – Péld 3:13-18
Az emberek saját, vagy jobbik esetben mások kudarcaiból tanulva hamar rájönnek, nem mindig van meg a megfelelő tudásuk, ismeretük, hogy meghozzák döntéseiket, melyek többnyire nemcsak önmagukra érvényesek, de kihatnak a környezetükre is: családtagokra, barátokra, lelki testvérekre. Aki tudatlanul hozott már döntéseket, és járt pórul, az tudja, mekkora értéke van a bölcsességnek. Mennyivel többet ér a gazdagságnál, vagyonnál. Alkalmaznak jogi tanácsadót, pénzügyi tanácsadót, vannak, akik megmondják, hogyan öltözködjenek, felmérések után ajánlanak iskolát a gyerekeknek, hozzáillő sportot stb. Komoly összegeket adnak ki az emberek, hogy valamennyire bölcsen járjanak el.
De még nagyobb becsben van a bölcsesség azoknál, akik rátaláltak. Rá, az örök bölcsességre, minden hasznos tudás kútfejére, Jézus Krisztusra, „Aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek (bölcsességet)” (Jak 1:5). Aki megtanít választani a „kedves utakat” és járni a „békesség ösvényein”. Ezek az emberek nemcsak önmaguk boldogok, hanem azok is, kik rájuk támaszkodnak. Mert másokat is képesek elvezetni a bölcsesség forrásához. (KI)
