d.e. Jézus hatalommal tanít – Mt 7:28-29
Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik. (Mt 7:28-29)
Teológusok szerint Jézus a Hegyi beszéd tanításaiban nyilatkozik meg a legszebben. Nemcsak tetteit, de beszédét is erő kísérte. Voltak, akik őt hallva haragra gerjedtek, míg másokat ámulattal töltött el prédikálása. Az emmausi tanítványok úgy hivatkoztak Jézusra, mint aki szóban hatalmas Isten (Lk 24:19). Volt, hogy hallgatói rákérdeztek: „Milyen hatalommal műveled ezeket...?” (Mt 21:23)
Jézus hatalmát Istentől kapta. Ezzel a hatalommal bocsátotta meg a bűnöket (Mt 9:6), parancsolt a tisztátalan lelkeknek (Mk 1:27), gyógyított betegségeket (Lk 5:17), csendesítette le a viharzó tengert (Mt 8:26), tartja fenn a mindenséget (Zsid 1:3), győzte le az ördögöt és a halált (Zsid 2:14).
Ez az ige vizsgál engem. Az ismereten túl milyen Istentől kapott hatalommal rendelkezem? Köszönöm Uram az istenfiúság hatalmát (Jn 1:12)! Adj erőt, hogy ne szégyelljem az evangéliumot, Isten hatalmát (Róm 1:16)!
Mikor csodálkoztál rá utoljára a Jézus szavában rejlő hatalomra?
Mikor csodálkoztak rá életedben utoljára Isten hatalmára? (1Pt 4,4) (KZ)
d.u. Megszégyenítő hitetlenség – 1Móz 12:10-20
Ábrahám, Istennek engedve otthagyta szülőföldjét, családját, és elment arra a földre, amit Isten mutatott neki, amire nézve ígéretet is kapott, hogy övé és utódaié lesz.
Aztán az országban támadt éhínség következtében feleségével együtt lement Egyiptomba, anélkül, hogy Istent megkérdezte volna. Hitetlenségünk lejtője elbuktat, amiből olyan dolgok származnak, amivel szégyent hozunk magunkra és Isten nevére is. A féligazság hazugság akkor is, ha – egy mai mondás szerint – „kis hazugság nem nagy bűn”. Ez pedig engem és másokat is bajba juttat, szégyent hozva Isten nevére. Elgondolkodtató az is, hogy a szépség és a gazdagság nem minden esetben áldás, hanem gyakran a kísértés és a bűn melegágya.
Isten igéje azért különleges, mert nem hallgatja el szolgái bűneit, hanem tanulságkánt örökíti meg azokat. Nem elég az Istennel való alkalmi jó viszony.
Higgyünk benne a nehéz helyzetekben is, és ne hagyjuk ki Őt egyetlen döntésünkből sem. Ne legyünk önzőek, hogy ezzel mást, különösen a hozzánk legközelebb állókat bűnbe keverjük, és szégyent hozzunk az Úr nevére. Legyünk hálásak a kegyelemért, ami hasonló helyzetből is felemel, és minden akadály ellenére előbbre visz! (KZ)