2025. június 19., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Sokféle öröm között Jézus is ujjongott

Igehely: Lk 10:17–24 Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: «Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.»”

Harminc évvel ezelőtt jelent meg egy film, amely Lukács evangéliuma alapján mutatta be Jézus életét. Több nyáron is levetítettem ezt a filmet kultúrházakban, sátrakban, utcán, még kocsmák udvarain is. Összességében vagy negyven alkalommal néztem meg, de nem tudtam megunni! A nézőket is megragadta, mert bemutatott egy mosolygós, derűvel, örömmel teli Jézust. Az emberek könnyen azonosultak vele. Ugyanakkor sokan a hívők közül megbotránkoztak: szerintük Jézus szentebb, visszafogottabb és komolyabb volt.

A tanítványok örömmel jöttek vissza a misszióból: csodákat éltek át. Jézus velük együtt ujjongott. Örült a tanítványok örömének. Egyetlen dolgot korrigált: ne a bennük működő hatalomnak örüljenek, hanem annak, hogy Isten őket is beépítette a mennyek országába és az evangélium munkájába. Jézus tudott örülni, amikor egy gyógyíthatatlan beteg meggyógyult, amikor családok visszakapták halottjaikat, amikor megszállottakból kiment a démon…

Isten világossága legyőzi a sötétség erőit, örülj, testvérem! Emberek számára lehetetlen dolgok történnek meg, örülj! Ha valakiben a legkisebb változás is elindul, örülj neki, és ez olaj lesz a másik életében, hogy tovább égjen benne az Isten tüze!

Dani Zsolt

DÉLUTÁN | 

Megbékéltetett minket az Atyával

Igehely: Kol 1:19–23 Kulcsige: Kol 1:20 „Hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.”

Amikor az első emberpár fellázadt Isten szava ellen az Édenben, akkor megtört Isten és a teremtett világ harmóniája. Ez azt is jelentette, hogy a sötétség és az isteni világosság között nincs béke. Ennek tragikus következménye világunk mai állapota.

De vajon ki kezdeményezheti a békét? Az emberről azt írja Pál: „Istentől elidegenedett…ellenséges gondolkodású…” Milyen békét teremtene az ilyen gondolkodású ember? Éppen ezért a megbékélés csak Istentől jöhet, az Ő feltételei szerint. Nem az idők végén jön, hanem már megtörtént: Jézus Krisztus keresztfán kiontott vére által. „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával” (2Kor 51:9). Ez az örömhír lényege! A kereszt lett a megbékélés eszköze. Ahol szenvedett és meghalt Krisztus, ott fakadt fel a békesség. Nincs semmi, ami elválaszthatna bennünket attól, hogy Isten jelenlétébe lépjünk, nem is akárhogyan: mint „szentek, hibátlanok és feddhetetlenek” – újjászületve, mint Isten megváltott gyermekei.

A megbékélés minden ember számára megvalósult és elérhető; nincs határa, de csak Jézus Krisztusban érvényes!

Dani Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?