Igehely: 2Tim 4:6–13; Kulcsige: 2Tim 4:7 „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”
Pál apostol sok szenvedés között készült arra, hogy hamarosan elérkezik földi élete végéhez. Nem az elköltözés szomorúságáról beszél, hanem arról, hogy miért és hogyan élt. Élete az evangélium hirdetése, annak tisztaságának megőrzése, a hívők buzdítása, bátorítása, intése volt. Így élt és így költözött át az örök hajlékba. Nem csak most kész a halálra. Amikor elindult az Urat követni, a missziós célok tervezgetése mellett elmondta ezt is: Az Úrért kész vagyok akár meghalni is (ApCsel 20:24; 21:13). Minden ember élete harc, futás és küzdelem. A kérdés az: Miért harcolok? Miért futok? Miért küzdök? Akik az Úr megváltott gyermekei, nem csak visszapillantanak, hanem előre látnak, látják, ami ezután következik. Pál is erről beszél: „Tudom, hogy az Úrhoz megyek, és jutalmat kapok. A jutalom az igazság koronája. Várom azt a napot.” Azt is tudja, hogy az Úr munkája nem áll meg, tovább folytatódik itt a földön. Szeretne még valamit írásban hátrahagyni. Utolsó napjaiban is bátorítja Timóteust.
El tudom mondani örömmel, hogy amit az Úr rám bízott, bevégeztem? Boldogan várom Uramat?
Nagy György
Ajánljuk magunkat sok tűrésben
Igehely: 2Kor 6:1–10; Kulcsige: 2Kor 6:4 „Hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.”
Istennel együtt munkálkodni nagy kiváltság, ugyanakkor nagy felelősség is. Azok, akik kegyelmet kaptak Jézus Krisztus szenvedése és halála által, semmilyen esetben sem lehetnek akadályok abban, hogy mások is részesüljenek a kegyelemben. Pál apostol úgy önmagát, mint munkatársait is tudta ajánlani, mint Isten szolgáit. Az ajánlólevél is létezett már abban az időben, de az igazi ajánlás az apostolnak és társainak az élete volt, ahogyan a hitüket megélték a szenvedések ellenére is.
Az első és legfontosabb tulajdonság, amivel önmagát és társait ajánlani tudta, a türelem volt. Az apostol ki tudott tartani a nehéz körülmények között, és így példa lehetett az élete mások számára is. Jó tudni, hogy az Úr meghatározza a megpróbáltatások mértékét, és a szabadulás útját is elkészíti gyermekeinek (1Kor 10:13). „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek” (Jak 1:12).
Fekete Csaba
Új hozzászólás