2024. december 14., szombat

DÉLELŐTT | 
Búcsúzás egy időre

Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”

Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember. Pénzt is adna érte, de mégsem lel, mert az igaz békesség ma még ingyen kapható, de nem tudják, hogy hol található.” Mi tudjuk, hiszen ismerjük a békesség Urát, aki azt mondta, hogy „nélkülem semmit sem tudtok cselekedni” (Jn 15:5/c).

Jöjjünk hát hozzá ebben az adventi várakozásban is, hogy szenteljen meg minket teljesen, és őrizzen meg minket feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére (1Thessz 5:23). Segítsen olyan életet élni, amelyből látják családtagjaink, szomszédaink, munkatársaink, osztálytársaink is, hogy élő kapcsolatunk van a békesség Urával!

Tömöri Gábor

DÉLUTÁN | 

Hálaének Isten szabadításáért

Igehely: Ézs 26:12–16;19–21; Kulcsige: Ézs 26:12 „Uram, te szerzel nekünk békességet, hiszen mindent te tettél, ami velünk történt.”

Sokszor kevés az emberi szó elmondani azt, amit érzünk, gondolunk. Különösen igaz ez akkor, ha Isten tetteire gondolunk. Hogyan is tudnánk méltó módon hálát adni a kegyelemért, a szabadításért? De sokszor imádkozunk együtt az énekíróval: „Ó lenne bár ezernyi nyelvem, ezernyi ajkam énnekem, hogy szívem óhajához mérten elzenghetném dicsénekem! Dicsénekre dicséneket, arról mit Isten velem tett!” (HH 606).

Adjunk most hálát azért, ha Isten megszólított ezen a héten! Köszönjük meg, hogy még vár az Úr, hogy sokaknak megkegyelmezhessen! Ha már átélted a bűnből való szabadulást, adj most hálát érte! Ha még Isten haragja van rajtad, vedd észre, hogy tart még a kegyelem, és ragadd meg ma a lehetőséget a megtérésre!

„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját!” (Jel 2:10/c)

Tömöri Gábor

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.