Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”
Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?
Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a thesszalonikai gyülekezet egy cselekvő, aktív gyülekezet volt. Engedelmességük és megbízhatóságuk következményeként még ma is van gyülekezet ebben a városban, közel kétezer évvel később is. Tehát érdemes hűségesnek, megbízhatónak lenni, mert ez kihat az utódainkra is. „Az engedetlenség Istennel szemben egyet jelent a tisztaság és a logika törvényével való szakítással.” (Spurgeon)
Tömöri Gábor
Isten hatalma és népének engedetlensége
Igehely: Jer 5:20–25; Kulcsige: Jer 5:23 „De ennek a népnek lázongó és dacos szíve van, állandóan lázadozik.”
Akinek már volt lehetősége megállni a tenger partján, az láthatta, hogy ott nincs gát, mint a folyók mellett. Isten a homokot tette oda gátként. És a tenger engedelmeskedik Istennek, nem lépi át az Isten által felállított határt. Ezzel szemben mi, emberek, folyton lázadozunk ellene. Sok emberrel találkoztam már, akik nem hisznek a bűn és bűnhődés törvényszerűségében. Azt gondolják, hogy mivel Isten jó, nem fogja megbüntetni őket bűneik miatt. De az Ige épp arról beszél, hogy ha nem az engedelmesség útján járunk, akkor Isten megvonja tőlünk áldásait. Eltöri a kenyér botját, nem ad esőt idejében. Hatalmát az ember ellen fordítja, s így az ember azt arathatja, amit vetett. Aki viszont törődik Isten félelmével, annak ő idejében kirendeli azt, amire szüksége van. Rajtunk áll, melyik utat választjuk!
A készülődésünk forgatagában se feledkezzünk el Isten félelméről, imádjuk őt teljes szívünkből, cselekedetekkel és igazsággal! Vizsgáljuk meg életünket: ma gyönyörködhetett-e istenfélő magatartásunkban, szavainkban, tetteinkben a mi mennyei Atyánk?
Tömöri Gábor
