2023. augusztus 23., szerda

DÉLELŐTT | 
Csak a Bárány méltó rá

Igehely: Jel 5:1-14; Kulcsige: Jel 5:13b „A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!”

Gyönyörű kép tárul szemünk elé, amikor ezt a mennyei történést olvassuk. Keresnek ugyanis valakit, aki méltó, hogy odalépjen a trónoló Istenhez, hogy a kezében levő tekercset átvegye, ami az isteni igazságszolgáltatást tartalmazza. Keresik azt, aki fel tudja nyitni és bele tud tekinteni a hétpecsétes könyvbe. János kétségbeesetten szembesül a szomorú valósággal, hogy égen s földön nincs senki, aki méltónak bizonyulna erre a feladatra. Aztán megpillantja a még halálos sebeit viselő Bárányt, akit győztes júdai oroszlánként ünnepelnek a mennyei seregek, amint odalép a trónon ülőhöz, s átveszi tőle a könyvet. Miért egyedül Ő méltó az igazságszolgáltatásra? Bár abszolút bölcsességgel rendelkezik, és személyes kiválóságai egyediek, mégis golgotai művéért méltatják, és kiáltják győztesnek, egyben méltónak a világméretű feladatra.
Hiszel-e abban, hogy érted is meghalt Jézus Krisztus, hogy bűnöd átka alól, önmagad rémes megkötözöttségeiből megváltva az Isten tulajdona légy, papjaként népét szolgálva? A mennyei lényeket követve essünk most térdre, és törjön fel bennünk is a hála, a dicséret hangja és az imádás örömteli éneke a trónon ülő és a Bárány felé.

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

Ez kezdettől fogva nem így volt

Igehely: Mt 19:1-9; Kulcsige: Mt 19:8 „Jézus így válaszolt nekik: Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt.”

Talán bennünket is sikerült már csőbe húznia valamelyik szélhámosnak, amikor olyan tárgyat kínált fel értékként, ami végül hamisítványnak bizonyult. Szomorú eset. Azonban az Igében felbecsülhetetlen kincset kaptunk, ami Isten kinyilatkoztatása. Hiszem, hogy most is lelkesen olvastuk, hogy kezdettől fogva mi volt Isten szándéka a házassággal. Ugye, téged is érdekel ez? A kezdettől fogva kifejezés az eredetiségre utal. Azt állítja Jézus, hogy a házasság eredeti forgatókönyvében nem volt benne az elválás, mint opció. Később, amikor az ember lázadni kezdett Isten akarata ellen, és a szíve megkeményedett, az Isten beszéde – akár a falra hányt borsó – lepergett róla. Ezután Mózes megengedte (nem Isten rendelte) nekik a válólevél kibocsátását.
Jézus, mint mindig, most is fején találja a szöget, amikor kimondja a fájdalmas igazságot: „szívetek keménysége miatt...”. A kemény szív azt hiszi, hogy csak a válás hozhat megoldást, az Isten előtt összetört, bűnbánó és megtisztult szív a megbocsátásban, megváltozásban és az újrakezdésben hisz. Isten (eredeti) terve ma is jó, miért keresnénk mást?

Boros Róbert

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
10 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.