2022. október 14., péntek

DÉLELŐTT | 
Evangéliumhirdetés a világ végéig – időben is!

Igehely: Mt 24:3-14; Kulcsige: Mt 24:14 „Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.”

Úgy látszik, hogy a templomi istentisztelet után Jézusnak szüksége van egy kis csendességre. A tanítványok viszont elég komoly kérdést feszegetnek, amit Jézus úgy válaszol meg, hogy felhívja figyelmüket egy nagyon fontos dologra: „vigyázzatok, hogy valaki el ne hitessen titeket!”

Ha nyitott szemmel járunk, látjuk, hogy Jézus szavai egymás után teljesednek be. Napjainkban számos olyan irányzat van, ami nagyon közel áll az igazsághoz, és így nagyon sok embert megtéveszt. A Sátán egyik taktikája, hogy világosság angyalává változtatja magát. Jézus figyelmezteti tanítványait, hogy az egyre kedvezőtlenebb körülmények között is őrizzék meg hitüket. Ez szól nekünk is. Jézus beszél botránkozásról, árulásról, gyűlöletről, a szeretet hiányáról. Ha ezeknek helyet adsz, romlást tapasztalsz. Másodsorban állhatatosságra int, hiszen csak az üdvözül, aki halálig hű marad.

Ma már minden eszközzel hirdettetik az evangélium, és egyre közelebb a vég. Milyen a hited, és hogyan nyilvánul meg az állhatatosságod?

Király Ernő

DÉLUTÁN | 

Gyermekeiért közbenjáró apa

Igehely: Jób 1:1-5; Kulcsige: Jób 1:5 „Amikor azonban a lakoma napjai sorra lejártak, értük küldött Jób, és megszentelte őket úgy, hogy korán reggel fölkelt, és annyi égőáldozatot mutatott be, ahányan voltak. Mert azt gondolta Jób: Hátha vétkeztek a fiaim, és káromolták Istent szívükben. Így szokott tenni Jób minden alkalommal.”

Az aranyló nap gyümölcsöt érlelő sugarai és a sárguló lombok arról beszélnek, hogy elmúlt a nyár, és telik az esztendő. Arra figyelmeztetnek, hogy múlnak az évek és az élet. Jób gyermekei felnőttek, elköltöztek otthonról, és élik a saját életüket. Jób gyermeknevelésének eredményeképpen a testvérek szeretik egymást, és jó kapcsolatot ápolnak egymással. Engedelmesek édesapjuknak, együtt imádkoznak, áldoznak, és ha kell, bűnbánatot tartanak.

Elgondolkodtató, hogy vajon mennyire jellemző ez a mai családokra? Jóbnak nem volt mindegy, hogy gyermekei hogyan viszonyultak egymáshoz és Istenhez. Közbenjárt értük. Nemcsak a maga bűnéért mutatott be áldozatot, hanem a gyermekei feltételezett bűneiért is. Jób tudta, hogy ők is bűnös emberek, és szüntelen rá vannak utalva Isten kegyelmére. Ebben a cselekedetében Jézus Krisztus előképe, aki nemcsak egy családért, hanem az egész világért mutatott be egyetlenegy tökéletes áldozatot. Aki ezt elhiszi és elfogadja, üdvösséget nyer, és Jóbhoz hasonlóan istenfélő és bűngyűlölő lesz.

Imádkozzunk, hogy az Úr újítsa meg egyéni, családi és közösségi imaéletünket!

Király Ernő

 Napi áhítat

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.

Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?