2022. március 28., hétfő

DÉLELŐTT | 
Meghívás kereszthordozásra

Igehely: Lk 14:25-35; Kulcsige: Lk 14:27 „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom.”

Első hallásra nagyon furcsának, sőt érthetetlennek tűnik Jézus gondolata a tanítványságról; de ez azért van, mert a mi gondolataink ritkán egyeznek az Ő gondolataival. Ráhangolódva Jézus Krisztus tanítására, megérthetjük, hogy Őt követni csak úgy lehet, ha Ő van az első helyen életünkben.

Hordozni a keresztet azt jelenti: élni Jézusnak, és meghalni minden másnak. Őt szeretni mindennél és mindenkinél jobban. Akkor tudjuk igazán szeretni apánkat, anyánkat, feleségünket, gyermekeinket, testvéreinket (26. v.), ha Krisztus van életünk középpontjában, mert így az Ő szeretete árad rajtunk keresztül.

Az Ige felhívja figyelmünket, hogy nem elég csak igent mondani a meghívására, követni kell az Urat. A jelenlét még nem követés. A követés önmegtagadás, kereszthordozás, együttélés Jézussal. Ő ma is ilyen követőket hív és keres. Döntési helyzetben Jézust választod akkor is, ha két érzelem, vágy és akarat feszül egymásnak; amikor másfelé mennél, mint amerre a keskeny út vezet, vagy kényelmesebb véleményt képviselnél, olcsóbb áron, mint amibe a Jézushoz való ragaszkodás kerülne. A kereszthordozásra való válasz után személyes döntés kell: felvenni és hordozni azt. Uram, add, hogy minden élethelyzetben igazi követőd lehessek!

Fűrészes-Szálasi Roland

DÉLUTÁN | 

A megtérés ideje

Igehely: Zsolt 95:1-11; Kulcsige: Zsolt 95:6 „Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!”

Izráel népét igencsak rossz emlékek fűzik Méribához és Masszához. Ez volt az a hely, ahol az Ígéret földje felé tartva elfogyott a vizük. Fellázadtak Mózes ellen, és panaszkodva követelőztek. A lázadásuk következtében arra kényszerültek, hogy 40 éven át a pusztában bolyongjanak. Isten ennyire komolyan veszi a bűnt, ami minden esetben lázadás ellene. A 95. zsoltár több száz évvel később egy újabb nemzedéket figyelmeztet, hogy ne ismételjék meg elődeik vétkeit, tanuljanak a hibájukból, ami miatt nem mehettek be a nyugalom helyére, a Kánaánba. Ebben a komoly figyelmeztetésben a kegyelem idejére mutat rá az ige: „Ma, ha meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket!”

A kegyelem ideje, a megtérés ideje a MA. Ezt az időpontot nem lehet lemondani, és új időpontot kérni. Az biztos, hogy a kegyelem ideje a halállal lezárul, de nem biztos, hogy a halálig tart. Erre vigyáznunk kell, mert a ma nem tér vissza, és a holnapot nem tudjuk biztosítani.

A figyelmeztetéssel párhuzamosan ott van a csodálatos ígéret is: ma meg lehet hallani az Ő szavát. Halld meg, mit mond neked, hogy a ma a te megtérésed ideje legyen!

Fűrészes-Szálasi Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Zsid 12:4–11; Kulcsige: Zsid 12:11 „Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”

Jézus úgy mutatta be a mennyei Atyával megélt kapcsolatát, hogy az mindannyiunk számára elérhető és valóságos lehet. Úgy mutatta be az Örökkévaló szeretetét, mint egy törődő édesapa kedvességét. A zsidó férfiak számára az ötödik parancsolat megtartása magától értetődő, születésüktől beléjük nevelt cselekvés volt, aminek természetes része volt a szeretetből és féltésből fakadó fenyítés. Ezt a fenyítéket a legtöbben örömmel fogadták, mert elhitték, hogy ettől függ, hogy hosszú életet élhetnek-e békességben.